|
| Ez történt a héten - 23. hét |  A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főtitkára szerint az Iránnal való tárgyalások „körbe-körbe járnak”. Jukija Amano úgy véli, Iránnak először is rendelkeznie kellene az ügynökségétől kiadott igazolással, amely garantálná, hogy a nukleáris program békés cél érdekében folyik. A főtitkár felszólította Iránt, hogy biztosítsák az ellenőrök belépési engedélyét a parcsini katonai létesítménybe, amelyről a beérkező információk alapján feltételezhető, hogy rakéták tesztelése folyik. |
|
| A szervezett bűnözés értékelése az Európai Unióban - a balkáni fegyverkereskedelem térnyerése |  Magyarország biztonságát befolyásoló körülmények legteljesebb összegzését a 2012. február 21-én hatályba lépett Nemzeti Biztonsági Stratégia szolgáltatja. Ez felhívja rá a figyelmet, hogy országunk fenyegetettségének egyik fő forrása az instabil balkáni térség, azon belül is a volt jugoszláv államok: Szerbia, Albánia, valamint a függetlenségét 2008–ban kikiáltó Koszovó. Jugoszlávia felbomlása után az utódállamok a régió destabilizációjának forrásává váltak, ami a kilencvenes évek polgárháborújában csúcsosodott ki, ám a mai napig jelentős politikai feszültség húzódik meg a látszólag békés felszín alatt. |
|
| Az Arktiszi sakkjátszma |  Az elmúlt évtizedek természetet károsító eseményei folyamatosan világítottak rá azokra a folyamatokra, amelyek napjainkra egyértelművé tették a globális felmelegedésből eredő kihívások aktualitását. A jelenlegi környezetet vizsgálva relevánsnak tekinthető az a magyarázat, miszerint az emberi tényező szerepe intenzíven hozzájárult a klímaváltozás negatív hatásainak növeléséhez. Fontos leszögezni, hogy a fizikai és biológiai rendszerekben bekövetkező változás szoros kapcsolatban áll a klimatikus viszonyok átalakulásával, illetőleg a Föld klímájának változásában végbemenő folyamatokkal. A klímaváltozás folyamatában fontos szerepet játszik az északi- és déli-sarki régió átalakulása. Az aktuális világpolitikai folyamatokra való tekintettel a cikk az arktiszi régióra összpontosít, a nagyhatalmak szerepének tükrében, valamint azok térségbeli fegyverkezésére. A gleccserek és a tengeri jég nagyarányú olvadásának természeti jelenségei, valamint a permafroszt (olyan talaj, amely legalább két éven át fagyott állapotban van) egyre nagyobb arányú olvadása jelzi számunkra a klímaváltozás hatásának természeti és nemzetközi szinten történő változásait. |
|
| A NATO és az Európai Unió együttműködése |  A „kölcsönös gyanakvás”, az „intézményi kifáradás” és az „értelmes lényeg hiánya” kifejezésekkel jellemzett EU-NATO együttműködés és annak stagnálása az elmúlt években kisebb-nagyobb mértékben állandó jelleggel napirenden volt a két szervezet kapcsolatában. A kezdeti versengésből eredő félelem és bizonytalanság helyett ma a felek elsősorban az együttműködés hiányosságaira hívják fel a figyelmet, akkor is, ha a diplomáciai nyelvezet - az eddigi eredmények elismerése mellett - finoman csak úgy fogalmaz, hogy az Észak-atlanti Szövetség és az Európai Unió kapcsolata eddig még nem tudta kihasználni teljes potenciálját. A két szervezet együttműködését nemcsak a közös érdekek és célok (béke, biztonság) határozzák meg, hanem a nagyarányú átfedések (21 közös tagállam), a gazdasági válságból fakadó védelmi megszorítások és a változó geopolitikai környezetből fakadó kihívások kezelése is, amelyek az euro-atlanti térség életképessége szempontjából aktuális témái a nemzetközi kapcsolatoknak. |
|
| Izland Európai Unióhoz történő csatlakozásának lehetőségei |  Az Európai Uniónak fennállása 55 éve alatt mind területe, mind lakossága többszörösére növekedett. Az 1957-es Római Szerződés aláírása óta van napirenden a Közösségben az európai államok felvétele, melynek megvalósítása több szakaszban ment végbe az utóbbi évtizedek során. A következő cikkben Izland esélyeit vizsgáljuk meg a teljes jogú tagságra, az Európai Unió által kidolgozott Koppenhágai Kritériumok alapján. |
|
|
|
