Tisztelt Olvasó!
A megújuló Biztonságpolitika Portál 2010 februárjától folyamatos fejlesztésekkel és bővülő tartalommal áll az Ön rendelkezésére, amikor a biztonságpolitika, védelempolitika, rendvédelem, védelmi igazgatás és a nemzetközi kapcsolatok aktuális kérdéseivel kapcsolatban hiteles információt, szakértői értelmezést és értékelést keres.
Alkotó közösségünk célja, hogy magas színvonalú, szakmailag helytálló és a bulvár újságírás elemeitől távol maradó beszámolókkal, elemzésekkel fiatal szakemberek véleményformálásának adjon teret. Hosszú távon tartalmi és formai oldalról is dinamikusan fejlődő tevékenységünk viszonyítási alappá válhat nemcsak a szűkebben értelmezett szakmai elit, különösképpen pedig a biztonságpolitikával foglalkozó fiatal értelmiség számára, hanem hazánk szélesebb olvasóközönségének is.
A jelenleg látható struktúra már helyt ad az aktuális hírek, beszámolók mellett számos önálló publikációnak, elemzésnek, egyúttal pedig struktúrált, rendszeres és megbízható rovatokkal szakirányú információforrást is biztosít az Európai Unióval és a NATO-val kapcsolatban. Kiemelt figyelmet kívánunk fordítani hazánk, közvetlen biztonsági környezetünk és a tágabb euro-atlanti térség biztonságpolitikai kérdéseinek, azonban a Portál szakmai profilja ennél szélesebb megközelítésben, globálisan foglalkozik biztonságunkat, fejlődésünket, a nemzetközi stabilitást érintő kérdéskörökkel.
Reméljük, a Biztonságpolitika Portálon megjelenő tartalmat Ön is hitelesnek, helytállónak, a szerzők által megfogalmazott véleményt pedig gondolatébresztőnek, a közös megoldáskeresést segítőnek találja!
A Portál használata során hasznos időtöltést és szakmai érdeklődésének további elmélyülését kívánjuk!
Szerkesztőség
| 
Thomas Kobler-t nevezték ki a MONUSCO élére. Június 10-én Ban-Ki-Mun ENSZ-főtitkár New Yorkban bejelentette, hogy az amerikai származású Roger Meece-t, akinek júliusban jár le a mandátuma a MONUSCO-misszió (United Nations Organisation Stabilization Mission in the DR Congo) élén, Thomas Kobler német származású diplomata fogja váltani. 
Magyarország biztonságát befolyásoló körülmények legteljesebb összegzését a 2012. február 21-én hatályba lépett Nemzeti Biztonsági Stratégia szolgáltatja. Ez felhívja rá a figyelmet, hogy országunk fenyegetettségének egyik fő forrása az instabil balkáni térség, azon belül is a volt jugoszláv államok: Szerbia, Albánia, valamint a függetlenségét 2008–ban kikiáltó Koszovó. Jugoszlávia felbomlása után az utódállamok a régió destabilizációjának forrásává váltak, ami a kilencvenes évek polgárháborújában csúcsosodott ki, ám a mai napig jelentős politikai feszültség húzódik meg a látszólag békés felszín alatt. 
Az elmúlt évtizedek természetet károsító eseményei folyamatosan világítottak rá azokra a folyamatokra, amelyek napjainkra egyértelművé tették a globális felmelegedésből eredő kihívások aktualitását. A jelenlegi környezetet vizsgálva relevánsnak tekinthető az a magyarázat, miszerint az emberi tényező szerepe intenzíven hozzájárult a klímaváltozás negatív hatásainak növeléséhez. Fontos leszögezni, hogy a fizikai és biológiai rendszerekben bekövetkező változás szoros kapcsolatban áll a klimatikus viszonyok átalakulásával, illetőleg a Föld klímájának változásában végbemenő folyamatokkal. A klímaváltozás folyamatában fontos szerepet játszik az északi- és déli-sarki régió átalakulása. Az aktuális világpolitikai folyamatokra való tekintettel a cikk az arktiszi régióra összpontosít, a nagyhatalmak szerepének tükrében, valamint azok térségbeli fegyverkezésére. A gleccserek és a tengeri jég nagyarányú olvadásának természeti jelenségei, valamint a permafroszt (olyan talaj, amely legalább két éven át fagyott állapotban van) egyre nagyobb arányú olvadása jelzi számunkra a klímaváltozás hatásának természeti és nemzetközi szinten történő változásait.
A „kölcsönös gyanakvás”, az „intézményi kifáradás” és az „értelmes lényeg hiánya” kifejezésekkel jellemzett EU-NATO együttműködés és annak stagnálása az elmúlt években kisebb-nagyobb mértékben állandó jelleggel napirenden volt a két szervezet kapcsolatában. A kezdeti versengésből eredő félelem és bizonytalanság helyett ma a felek elsősorban az együttműködés hiányosságaira hívják fel a figyelmet, akkor is, ha a diplomáciai nyelvezet - az eddigi eredmények elismerése mellett - finoman csak úgy fogalmaz, hogy az Észak-atlanti Szövetség és az Európai Unió kapcsolata eddig még nem tudta kihasználni teljes potenciálját. A két szervezet együttműködését nemcsak a közös érdekek és célok (béke, biztonság) határozzák meg, hanem a nagyarányú átfedések (21 közös tagállam), a gazdasági válságból fakadó védelmi megszorítások és a változó geopolitikai környezetből fakadó kihívások kezelése is, amelyek az euro-atlanti térség életképessége szempontjából aktuális témái a nemzetközi kapcsolatoknak.
Az Európai Uniónak fennállása 55 éve alatt mind területe, mind lakossága többszörösére növekedett. Az 1957-es Római Szerződés aláírása óta van napirenden a Közösségben az európai államok felvétele, melynek megvalósítása több szakaszban ment végbe az utóbbi évtizedek során. A következő cikkben Izland esélyeit vizsgáljuk meg a teljes jogú tagságra, az Európai Unió által kidolgozott Koppenhágai Kritériumok alapján.