A Szöuli Nukleáris Biztonsági Csúcstalálkozó eredményei

2012 márciusában Szöulban rendezték meg a Nukleáris Biztonsági Csúcstalálkozót, amely a nukleáris biztonsági kérdések legfelsőbb nemzetközi fóruma. A találkozó célja a nemzetközi együttműködés erősítése volt annak érdekében, hogy erősítsék a nukleáris létesítmények védelmét a terrorista csoportokkal szemben, és csökkentsék a radioaktív anyagok ellenőrizetlen terjedésének (proliferációjának) esélyét. Több mint 53 állam és nemzetközi szervezet vezetője vett részt a csúcson, ahol három fő kérdést tárgyaltak:

·         összehangolt intézkedések kidolgozása a nukleáris terrorizmus veszélyeinek elhárítására,

·         a nukleáris létesítmények fokozottabb védelme,

·         a radioaktív anyagok illegális kereskedelmének megakadályozása.

Napjainkban is erősödő fenyegetést jelent, hogy nukleáris anyagok illetéktelen kezekbe kerülhetnek – a modern társadalmak ugyanis igen sebezhetőek az előre nem jelezhető, „puha célpontok” (polgári lakosság és létesítmények) ellen intézett esetleges támadásokkal szemben. Különösen az hordoz magában kiszámíthatatlan veszélyt, amikor nem – racionálisnak tekintett – állami szereplők, hanem szélsőséges ideológia alapján szerveződő, a széles körben elfogadott társadalmi alapnormákat valamilyen szempontból elutasító és azokat egy sokkszerű csapással megváltoztatni szándékozó csoportok, irracionálisan cselekvő szervezetek kezébe kerül nagy pusztító erejű eszköz. Fontos leszögezni, hogy ilyen esetben nem működik a „nukleáris elrettentés „hagyományos logikája”, ugyanis a támadó csoport egy marginalizált kisebbség, amely nem birtokol területet, nem védi hátországát, lakosságát, nem bír politikai legitimitással, így a katonai (hagyományos vagy nem hagyományos) válaszcsapás kockázata sem tartja vissza egy ilyen aszimmetrikus támadástól, ha megvannak hozzá az eszközei.

A nukleáris proliferáció, a nemzetközi bűnözés és terrorizmus összefonódása éppen ez alapján jelent meghatározó biztonságpolitikai kihívást, így ezeket kell a leghatékonyabban kezelnie a nemzetközi közösségnek. A Nukleáris Biztonsági Csúcstalálkozón a résztvevő országok vezetői újabb vállalásokkal kötelezték el magukat a fenti problémák megoldására, visszaszorítására.

„A nukleáris terrorizmus továbbra is az egyik legnagyobb fenyegetés a nemzetközi biztonságra nézve” (Forrás: hirado.hu)

A szöuli csúcstalálkozó háttere

A 2001. szeptember 11-i terrortámadások hatására a nukleáris terrorizmus minden korábbinál valósabb fenyegetésként jelent meg, így előtérbe került a nukleáris biztonság erősítésének igénye, hogy megakadályozzák a terrorista csoportok esetleges radioaktív anyagokhoz jutását. A nukleáris terrorizmus veszélye potenciálisan minden országot érint, ezért nélkülözhetetlen, hogy a nemzetek összefogva, együttműködve lépjenek fel a fenyegetéssel szemben. Barack Obama 2009-es prágai beszédében is kiemelte, hogy a nukleáris terrorizmus komoly veszélyt jelent a nemzetközi biztonságra, és elkötelezettségének adott hangot, a nukleáris fegyverektől mentes világ létrehozása mellett (bár ennek megvalósíthatósága a világpolitikai realitásokat szem előtt tartva, belátható időn belül kétséges). Ban Ki Mun ENSZ főtitkár szerint is a nukleáris terrorizmus jelenti az egyik legsúlyosabb fenyegetést napjainkban, ezért mindenkinek érdeke, hogy ne történhessen meg egy olyan katasztrofális hatású támadás, ami megváltoztatná a világot – vagy a világról alkotott képünket.

Bár a nukleáris fenyegetettség mértéke országonként eltérő, és összességében egy ilyen támadásnak kicsi az esélye, mérhetetlenül nagy társadalmi, politikai és lélektani hatásából adódóan a legkisebb valószínűség mellett is fel készülni egy ilyen cselekmény megelőzésére. Ennek hatékony eszközei a szoros határellenőrzés és a fokozott bűnüldöző tevékenység, ami szorosabb nemzetközi együttműködés keretében valósulhat meg, mivel elsősorban a határokon átnyúló illegális kereskedelem, csempészet során képzelhető el, hogy terrorista csoportok hasadóanyaghoz vagy sugárszennyezett anyagokhoz jutnak.

A legprimitívebb nukleáris fegyver vagy radioaktív bomba előállításához csupán 25 kg magasan dúsított uránra, vagy 8 kg plutóniumra van szükség, miközben ma már mintegy 1600 tonna magasan dúsított uránt, és 500 tonna plutóniumot tárolnak szerte a világban. A becslések szerint ez a mennyiség elegendő lenne ahhoz, hogy 126500 nukleáris fegyvert állítsanak elő. Ha csak egy bombához elegendő alapanyag a terroristák kezébe jutna, és valahol alkalmaznák is azt, akkor annak felbecsülhetetlen politikai, társadalmi, gazdasági, környezeti és pszichológiai utóhatása lenne.

A térképen színesen feltüntetett országok rendelkeznek fegyverekhez is használható magasan dúsított uránnal (Forrás: nature.com)

A nukleáris anyagokkal való visszaélések megelőzését célzó első nemzetközi találkozót 2010 áprilisában rendezték meg Washingtonban, ahol 47 állam és három nemzetközi szervezet képviseltette magát. A találkozó fő célja az volt, hogy minimálisra csökkentsék a magasan dúsított urán használatát, amihez a felek többoldalú együttműködés kialakításában, az információk kölcsönös megosztásában, illetve közös gyakorlatok tartásában állapodtak meg. Ennek nyomán márciusban a Washingtonban vállalt politikai kötelezettség megújítása érdekében gyűltek össze az országok vezetői Szöulban. A kétnapos csúcstalálkozón olyan döntéseket hoztak, melyekkel erősíteni kívánják a nukleáris biztonságot és növelni a radioaktív anyagok védelmét, ezáltal csökkenteni a nukleáris terrorizmus jelentette fenyegetést.

A szöuli csúcstalálkozó eredményei

Hazánkat Schmitt Pál köztársasági elnök képviselte a találkozón, aki hangsúlyozta: „Magyarországnak nagyon fontos a nukleáris biztonság”. A volt államfő támogatta Barack Obama amerikai elnök javaslatát, miszerint a nukleáris leszerelést újabb területekre terjesszék ki. Magyarországnak érdeke a nukleáris anyagok és létesítmények biztonságának szavatolása, valamint a nukleáris terrorizmus veszélyeinek elhárítása, ezért hazánkban már korábban megerősítették a nukleáris biztonság jogi és szabályozási kereteit. Schmitt Pál jelezte, hogy Magyarország csökkenti a magasan dúsított urán felhasználását polgári létesítményeiben, és felajánlotta, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel (NAÜ) együttműködve tréningeket és továbbképzéseket rendez. „Tisztában vagyunk azzal, hogy a nukleáris biztonság szavatolásában egyedül senki sem lehet sikeres. Ezért nagyra értékeljük a partnereinktől kapott támogatást és segítséget, s hisszük, hogy a nemzetközi együttműködés ezen a téren rendkívül fontos” – jelentette ki a volt magyar államfő.

Szöulban a vezetők egyetértettek abban, hogy potenciálisan a nukleáris terrorizmus jelenti az egyik legnagyobb veszélyt a nemzetközi biztonságra. A fenyegetés elleni eredményes fellépéshez eltökélt és erős belpolitikai intézkedésekre, illetve széleskörű nemzetközi együttműködésre van szükség. A találkozó résztvevői megerősítették, hogy közös céljuk lesz a jövőben is a nukleáris leszerelés és az atomfegyverek proliferációjának megakadályozása. A vezetők elkötelezték magukat egy jobb világ megteremtésében, ahol csak békés céllal fogják használni az atomenergiát. Emellett a 2011-es fukushimai baleset ráébresztette a világot arra, hogy a nukleáris energia polgári felhasználása terén is további erőfeszítésekre van szükség a biztonság növelése érdekében. A szöuli csúcson számos területen történt előrelépés, és a tárgyalások során sok kérdésben született megállapodás.

A résztvevő országok rámutattak azon multilaterális nemzetközi szerződések fontosságára, melyek a nukleáris biztonságot hivatottak szavatolni, és mint kiemelték: eltökélt szándékuk, hogy ezen szerződéseket be is tartsák. A fontosabb szerződések közé tartozik a CPPNM (Nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló egyezmény), illetve az ICSANT (Nukleáris terrorista cselekmények megakadályozásáról szóló egyezmény), melyek módosítását rövid időn belül el kell fogadniuk a részes országoknak, hogy a módosított szerződések már 2014-ben hatályba lépjenek. A Nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló egyezményt 1979-ben fogadták el, és 1987-ben lépett hatályba. 2006. június 27-ig az egyezményben 118 állam és szervezet vett részt. A NAÜ égisze alatt 2005 júliusában megrendezett diplomáciai konferencia jelentősen kibővítette a CPPNM hatályát, kiterjesztve azt a nukleáris létesítmények és a felhasznált, raktározott, valamint szállított nukleáris anyagok védelmére.

A vezetők Szöulban döntöttek a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség központi szerepének megerősítéséről, a nemzetközi nukleáris biztonsági keretrendszer, valamint a NAÜ Nukleáris biztonsági tervének elismeréséről egyaránt. Továbbra is fontos marad, hogy megfelelő struktúra, erőforrás és szakértelem álljon a NAÜ rendelkezésére. Ennek érdekében az államoknak és az atomenergia-ipar résztvevőinek növelniük kellene az önkéntes hozzájárulásukat a NAÜ Nukleáris Biztonsági Alapjához.

A találkozón a magasan dúsított urán és a plutónium biztonságos felhasználásának, tárolásának, illetve megsemmisítésének szabályozása is kiemelt figyelmet kapott. A javaslatok alapján az államoknak minél rövidebb idő alatt kell eltávolítaniuk és megsemmisíteniük a már nem használt radioaktív anyagokat, valamint törekedniük kell arra, hogy minimálisra csökkentsék a magasan dúsított urán használatát. Ennek érdekében ott, ahol technológiailag és gazdaságilag megvalósítható, fejleszteni kell a reaktorokat, és át kell térni az alacsonyan dúsított urán használatára.

A biztonsági intézkedések célja nem más, mint hogy megóvják az emberek életét, egészségét, valamint a környezet épségét, ezért koherens, egymást erősítő szabályokat kell alkotni a nukleáris létesítmények működtetése terén. Az új, módosított terveknek tartalmazniuk kell a hatékonyabb veszélyhelyzeti és kárminimalizáló forgatókönyveket, valamint rendelkezniük kell a radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek kezeléséről is. A jövőben az államoknak meg kell osztaniuk egymással a belföldi és nemzetközi szállításokkal kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokat, hogy ezzel minimálisra csökkentsék a radioaktív anyagok bűnözőkhöz jutásának kockázatát. Amennyiben mégis illetéktelen kezekbe kerülnének az ilyen anyagok, a hatóságoknak kész tervekkel kell rendelkezniük az eltűnt anyagok nyomon követéséről és visszaszerzéséről. A bűnözők elleni hatékony fellépés érdekében olyan nemzeti képességeket kell kialakítani, melyek alkalmasak a különböző törvénysértések vizsgálatára és felderítésére is. Az ilyen elvek alapján létrehozott erőknek együtt kellene működniük más államok hatóságaival, az Interpol nukleáris terrorizmus elleni egységeivel, valamint a Vámügyi Világszervezettel, hogy sikeresen fel tudják venni a harcot a bűnözőkkel és terroristákkal.

Barack Obama felszólította Észak-Koreát és Iránt, hogy hagyjanak fel az atomfegyverek fejlesztésével (Forrás: aljazeera.com)

A nukleáris biztonság kihívásairól szóló tárgyalások keretében Irán és Észak-Korea „illegitim” – azaz a nemzetközi közösség által nem békés célúnak tekintett – atomprogramja is kulcsszerepet kapott. Kim Sung-Hwan, a Koreai Köztársaság külügyminisztere szerint igaz, hogy a csúcstalálkozó középpontjában a nukleáris terrorizmus áll, de nem kérdés, hogy a nemzetközi közösségnek komoly aggályai vannak Észak-Korea és Irán atomprogramjával szemben, így ezek is fontos témái voltak a csúcsnak. Észak-Korea már a csúcstalálkozó előtt azt nyilatkozta, hogy minden olyan nyilatkozatot, amely elítéli nukleáris fegyverkezését, hadüzenetnek fog kezelni – ennek ellenére természetesen érték kritikák a két ország atomprogramját. Barack Obama egyik, a találkozó előtti beszédében felszólította Iránt és Észak-Koreát, hogy hagyjanak fel az atomfegyverek fejlesztésével.

Obama újabb politikai nyilatkozatban jelezte, hogy hisz az atomfegyver nélküli világ létrehozásában, és jelezte, Oroszországgal és Kínával is együttműködik a nukleáris terrorizmus veszélyeinek csökkentéséért. „Változtatásokat akarunk, de ehhez folyamatos, világméretű erőfeszítésekre van szükség” – hangsúlyozta az Egyesült Államok elnöke. Az atomfegyver nélküli világ létrehozása érdekében Obama elkötelezett a nukleáris arzenál csökkentése mellett is. A legutóbbi leszerelést célzó START III megállapodásban 1550-re csökkentették a hadászati nukleáris robbanófejek számát, de Obama szerint így is ”több atomfegyverünk van, mint amennyi kell”. Ezért az amerikai elnök azt javasolta Oroszországnak, hogy az atomfegyverek több típusára terjesszék ki a nukleáris leszerelést, így a taktikai atomfegyverek és a tartalék robbanófejek számát is csökkenteni lehetne. „Fenntarthatjuk az elrettentés szintjét, miközben nagy léptekkel folytatjuk a leszerelést is.” Az elnök emlékeztetett arra, hogy ha teljesen végrehajtják az új START szerződést, az Egyesült Államoknak még akkor is 1550 telepített atomfegyvere és 5000 atom-robbanófeje lesz. „Keresni fogjuk Oroszországgal a lehetőséget ezek csökkentésére” – mondta Obama.

Barack Obama azt javasolta Oroszországnak, hogy az atomfegyverek több típusára terjesszék ki a nukleáris leszerelést (Forrás: hirado.hu)

A csúcstalálkozó negatívumai között három olyan fontos probléma áll, amelyeket nem sikerült megoldaniuk a résztvevő államoknak. Az atomfegyverek proliferációja ellen valódi lépések nem születtek, illetve az atomfegyverek leszereléséről sem történt számottevő megállapodás. Ezen felül Irán és Észak-Korea részt sem vettek a csúcstalálkozón, így még a párbeszéd sem indulhatott meg a vitatott atomprogram és fegyverfejlesztés kérdéseiről.

A nukleáris biztonság erősítésére tett lépések, vállalások

A csúcstalálkozó azonban kézzel fogható eredményeket is hozott:

- Az Egyesült Államok 68 tonna plutónium semlegesítéséről szóló egyezményt írt alá Oroszországgal, 10,5 tonna magasan dúsított uránt (HEU) alakít át atomerőművekben való felhasználásra, illetve nyolc országban segít a magasan dúsított urán biztonságos kezelésében. Az USA vállalta, hogy begyűjt több mint 4000, feleslegessé vált radioaktív eszközt, valamint lépéseket tesz közel 175 hazai nukleáris létesítmény védelmi rendszerének fejlesztésére. Mindezeken túl az Egyesült Államok elkötelezte magát amellett, hogy javítsa a nukleáris anyagok csempészete ellen fellépni képes rendészeti képességeit, és fokozni kívánja a nukleáris biztonsági intézkedéseket az országban.

- Oroszország átalakította a katonai célokra már nem használt HEU készletét alacsonyan dúsított uránra, amiket atomerőművekben fognak felhasználni, valamint befejezte az orosz származású HEU állomány hazaszállítását. Emellett Oroszország vállalta, hogy felméri gazdasági és technológiai lehetőségeit annak, hogy hat olyan kutatási célokat szolgáló reaktort építsen az Egyesült Államokkal közösen, amelyekben magasan dúsított urán helyett alacsonyan dúsított uránt használnának.

- Kanada vállalta, hogy ratifikálja a módosított, „Nukleáris anyagok fizikai védelméről”, illetve a „Nukleáris terrorista cselekmények megakadályozásáról” szóló egyezményeket. Ezenkívül lépéseket tesz az Egyesült Államokból származó HEU hazaszállítására, és alternatív anyagokat fejleszt az orvoslásban használt magas dúsítású urán helyett. Továbbá Kanada támogatni fogja az Egyesült Államok vezette projekteket, melyek azt célozzák, hogy Mexikóban és Vietnámban csökkentsék a HEU használatát.

- Franciaország ratifikálni fogja a módosított CPPNM és ICSANT egyezményeket, hazaszállítja a francia eredetű radioaktív anyagokat, illetve részt fog venni egy nemzetközi projektben, amelyben a magasan dúsított uránról az alacsonyan dúsított uránra történő átállást fogják kutatni. Franciaország a jövőben a gyógyászati célokra használt radioizotópok előállítását alacsonyan dúsított uránnal kívánja megoldani, valamint a NAÜ-vel együttműködve helyszínt biztosít a 2013-ban soron következő nemzetközi nukleáris biztonsági találkozónak.

- Kína ígéretet tett több kisméretű, kutatási célokat szolgáló reaktor építésére, amelyekben magas helyett alacsonyan dúsított uránt fognak fűtőanyagként használni, valamint belekezd egy, a nukleáris biztonságot erősítő intézet létrehozásába.

- India egy globális atomenergia-ügyi központ, és egy független, a nukleáris biztonságot szabályozó hatóság létrehozását szorgalmazza. Ezen felül India ígéretet tett arra, hogy egymillió dollárral hozzájárul a NAÜ Nukleáris Biztonsági Alapjához, továbbá egy olyan alacsonyan dúsított uránnal működő nehézvizes reaktort fog építeni, amely új típusú védelmi rendszerrel lesz ellátva.

- Izrael vállalta az ICSANT, és a módosított CPPNM egyezmények ratifikálását, befejezte az Egyesült Államokból származó kiégett fűtőelemek hazaszállítását, valamint a Megaport Kezdeményezés keretében már a radioaktív sugárzást is mérik a kereskedelmi forgalomban.

- Japán egy önálló nukleáris szabályozási ügynökség létrehozását tűzte ki célul, ezenkívül bővíti a nukleáris létesítmények biztonsági réseit kijavító intézkedéseket. Mindezek mellett 2010 novemberében egy amerikai-japán nukleáris biztonsági munkacsoportot hoztak létre, valamint Japán továbbra is hozzájárul a NAÜ Nukleáris Biztonsági Alapjához.

- Pakisztán Nukleáris Biztonsági Kiképző Központot hoz létre, amely a nukleáris biztonság erősítésének regionális központja lesz, illetve fokozottabban fogja ellenőrizni a feketekereskedelem útvonalait, hogy ezzel megelőzze a nukleáris és radioaktív anyagok terjedését.

- Kazahsztán is fontos lépéseket és vállalásokat tett a nemzetközi biztonság erősítése terén. Áthelyezi egy biztonságos létesítménybe azokat a kiégett nukleáris fűtőanyagokat, amelyek több mint 10 tonna magasan dúsított uránt, és 3 tonna fegyvertisztaságú plutóniumot tartalmaznak. Emellett megerősíti a nukleáris biztonsági intézkedéseket, és felállítja a Kazahsztáni Regionális Kiképző Központot, amely a nukleáris anyagok és létesítmények elszámoltatásával, ellenőrzésével és fizikai védelmével foglalkozik majd.

Összegzés

A szöuli csúcstalálkozó megrendezése mindenképpen komoly előrelépés volt, mivel a nemzetközi bűnöző és szélsőséges csoportok működése, a terrorizmus fenyegetése, illetve a radioaktív anyagok elterjedése a világban továbbra is fenyegető biztonságpolitikai kihívásként jelennek meg. Mindenkinek alapvető érdeke, hogy az államok veszélyeztetettsége csökkenjen, és hogy a globalizáció negatív hatásait e téren minimálisra szorítsák. A csúcson résztvevő országok újabb lépéseket tettek annak érdekében, hogy a globális biztonságot erősítsék.

Annak ellenére, hogy a nukleáris fegyverek leszerelése terén nem történt áttörés, mégis elmondható, hogy a csúcstalálkozó sikeres volt. A világ továbbra is politikai napirendjén tartja e kérdéseket, számos részterületen történt előrelépés, illetve megmutatkozik a nemzetközi politikai akarat és együttműködési hajlandóság a nukleáris biztonság erősítésére – mindez pedig azt jelzi, hogy a nukleáris biztonságot növelő intézkedések a megfelelő irányba haladnak.

Felhasznált források:

2012 Seoul Nuclear Security Summit - Korea is Leading the Way for a Safe and Peaceful World

Seoul Communiqué – 2012 Seoul Nuclear Security Summit

The Seoul Nuclear Security Summit Preparatory Secretariat: Highlights of Achievements and Commitments by Participating States as stated in National Progress Reports and National Statements

Schmitt: Magyarországnak nagyon fontos a nukleáris biztonság

Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség

Iran, North Korea to Figure Highly at Seoul Summit

Obama atomfegyver nélküli világot akar

Obama: Több atomfegyverünk van, mint amennyi kell