Ez történt a héten - 26. hét

Június 25-én (hétfőn) megkezdhette államfői munkakörének ellátását és Egyiptom vezetését Mohamed Murszi, a Nílus-menti ország újonnan megválasztott elnöke. A Muzulmán Testvériség támogatását élvező, a Szabadság és Igazság Pártjának színeiben induló elnökjelölt az elnökválasztás második fordulójában, június 16-17-én győzedelmeskedett, miután a szavazatok 52%-át szerezte meg a fő vetélytárs, Ahmed Safík 48%-val szemben. Az első demokratikusan választott elnök azonnal hozzáfogott a kabinet megalakításához, de a megbízható miniszterek kiválasztása és beiktatása megfontolt, s hosszadalmas folyamatnak ígérkezik a szakértők szerint. Murszi győzelmét hatalmas tömeg ünnepelte a kairói Tahrír téren, ugyanakkor egyre több szkeptikus vélemény is hallható. Egyes vélemények szerint Murszi mindaddig nem tudja teljes mértékben ellátni elnöki teendőit, amíg a Legfelsőbb Katonai Tanács sajátos jogköre fennmarad, s az államfő így csak a Tantawi vezette Katonai Tanács árnyékában tevékenykedhet. Az arab tavasz során, Hoszni Mubarak elűzését követően ugyanis a Legfelsőbb Katonai Tanács olyan rendkívüli intézkedést, ideiglenes alkotmányos nyilatkozatot  léptetett életbe, amely szerint az új alkotmány elkészültéig a jogalkotás és a pénzügypolitikák szabályozása is a Katonai Tanács kezében marad. Hiába alakult tehát meg a törvényes parlament, s hiába van új elnök, a civil uralom korlátok nélküli érvényre juttatása egyelőre problémás. Míg a Muzulmán Testvériség hívei Murszi hatalmának gátjairól beszélnek, addig a liberális, szekuláris értelmiség, illetve a mérsékelt iszlamisták a Muzulmán Testvériség túlzott megerősödésétől tartanak, ami a napi politikára és a külkapcsolatok alakítására is rányomhatja a bélyegét. Az egyiptomi-izraeli kapcsolatok jövője például nagymértékben függ Murszi diplomáciájától. Murszi korábban elmondta, hogy tiszteletben tartja az 1979-es Camp David-i békemegállapodást a két ország között, sőt, valamennyi nemzeti és nemzetközi szerződés érvényben marad a jövőben is Egyiptomban. Benjamin Netanjahu izraeli miniszeterelnök szintén a kooperáció fenntartásáról szólt Egyiptommal, mivel az a regionális stabilitás kulcsa is egyben. A világ vezetői üdvözletüket küldték az új államfőnek, akitől a demokratikus átmenet sikeres megvalósítását és a nemzeti egység megteremtését várják a világ vezetői. Murszi első beszédében ezekre is reagálva elmondta, hogy valamennyi egyiptomi emberért, az egyiptomi népért kíván tevékenyjedni. „Mindannyian egyenlő jogokkal rendelkezünk, és mindannyiunknak kötelezettségeink vannak, amiket ezér az országért véghez kell vinni. Ami engem, nincsenek jogaim, csak kötelezettségeim vannak” – mondta el Murszi. Az államfő azt is hozzátette: nem lehet, hogy az arab tavasz során életüket veszített polgárok áldozata hiábavaló legyen, ezért Egyiptom jövőjéért együtt kell dolgozni. Szavait nyomatékosítandó, Murszi még hétfőn lemondott a Szabadság és Igazság Pártjában és a Muzulmán Testvériségben elfoglalt pozíciójáról, hogy semlegességét és elkötelezettségét az egyiptomi polgárokért ezzel is nyomatékosítsa. Murszi ünnepélyes beiktatására és eskütételére június 30-án (szombaton) került sor a Legfelsőbb Alkotmánybíróság épületében. A beiktatási ceremónián Tantawi tábornok katonai tiszteletadással köszöntötte az új államfőt. Tantawi egyúttal bejelentette, hogy a Legfelsőbb Katonai Tanács a beiktatástól számíva minden hatalmat átad a szabadon megválasztott elnöknek. A gesztusértékű lépés összhangban áll Murszinak a Kairói Egyetemen tartott beiktatási beszédével, melyben elmondta, hogy a hadseregnek tisztelnie kell az emberek akaratát. Kinevezését követő beszédében Murszi ismét hitet tett a nemzet egysége mellett, és a vallási megosztottság mérséklése és a szekulárisok megnyugtatása végett kilátásba helyezte, hogy tervei szerint egy női politikust, valamint egy keresztény (kopt) vallási vezetőt kíván alelnökeiként kinevezni. Murszi egyúttal bejelentette azt is, hogy novemberig felállítja a független Alkotmánybíróságot is.

 

Mohamed Murszi a beiktatási beszédje után a Kairói Egyetemen (Forrás: bbc.co.uk)

 

Legkevesebb 18 ember veszítette életét Ugandában egy földcsuszamlás következtében, amely három falut is maga alá temetett. A június 26-án (kedden) bekövetkezett természeti katasztrófát a heves esőzések idézték elő. A fővárostól, Kampalától 275 kilométerre található, hegyekkel szabdalt Bududa körzetben a katonaság közel 1000 ember evakuálását végezte el, a kutató-mentő egységek munkáját viszont szinte lehetetlenné teszi, hogy a sár és a kőtörmelékek egyes helyeken száz méter vastagságban ellepték a falvakat. Ugandában tavaly és 2010-ben is voltak földcsuszamlások, akkor az áldozatok száma összesen elérte a 100 főt.

 

Az Izraeli Hadbíróság bűnösnek nyilvánította Ibrahim Hamadot, a Hamasz tagját az összesen 46 izraeli életét követelő terrortámadás-sorozat elrendelésében és levezénylésében. A 47 éves férfit 2006 óta tartják fogva egy katonai börtönben egy hosszú évekig tartó nyomozás és hajtóvadászat eredményeképp. Hamad az 1980-as évek óta a Hamasz terrorszervezet tagja. A Bíróság szerdán hozta meg az ítéletet a Hamasz egyik szárnyának egykori parancsnoka ellen, ami Júdea és Szamaria egyes területein működött, melyet a Palesztin Hatóságok igazgatnak. Az öngyilkos merényleteket az Al-Aksza Intifáda alatt Jeruzsálemben, illetve izraeli híradások alapján egy rishon letzion-i klubban rendelte el, ahol 6 áldozatot szedett a merénylő. Előbbi helyszínen három ízben követték el a bűncselekményeket: egy kávézóban 12 ember halt meg, továbbá támadást intéztetett a Ben Yehuda sétálóutcán és a Jeruzsálemi Zsidó Egyetem éttermében is. A számos halott mellett több mint 400 embert sebesítettek meg az elkövetők. A 2001-ben szabadult Hamadot a Bíróság várhatóan életfogytiglani börtönbüntetésre ítéli.

 

Ibrahim Hamad bilincsben (Forrás: nytimes.com)

 

Az UNESCO június 29-én (pénteken) a veszélyeztetett kulturális értékek listájára vette fel a történelmi várost, Timbuktut. Az ENSZ kulturális bizottsága azután döntött így, hogy a Maliban eluralkodó belharcok következtében az Ansar Dine (a Hit Védelmezői) fegyveres csoport tagjai több muszlim szentélyt is súlyosan megrongáltak, mivel azokat nem tartják többnek, mint a bálványimádók örökségének. Az al-Kaidával kapcsolatban lévő fegyveresek egy mauzóleumot is megtámadtak. A világörökség részeként számontartott Timbuktuban csaknem 700.000 ősi kézirat és 60 magánkönyvtár található, amelyek a kora középkorból származnak.  A térség a XIV. századtól kezdve az iszlám oktatás központjának számított, és az iszlám nyugat-afrikai térhódítása is innen indult el. A Timbuktuban felhalmozott szellemi-kulturális örökség tehát különös védelmet igényelne az UNESCO szerint.

 

Nem jogosultak többé a menekültstátuszra Angola és Libéria lakosai a harmadik országokban. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) a héten kiadott közleményében azzal indokolta állásfoglalását, hogy bár mindkét országban igen súlyos polgárháborúk dúltak csaknem évtizedeken keresztül, mára már mind Angola, mind Libéria stabil államok. Az anyaországba való visszatérés így egyetlen állampolgár életét sem veszélyezteti a szakértők szerint, és politikai, etnikai és egyéb üldözéssel sem kell szembenézniük a hazatérőknek. A UNHCR ezért repatriálási programokat indít el a közeljövőben, melynek célja, hogy minél több angolai és libériai menekültet rábírjanak a hazatelepedésre. A bejelentés örvendetes hírnek tekinthető egy héttel a menekültek világnapja után (a UNHCR minden év június 20-án figyelmeztet a menekültek és hontalanok nehéz helyzetére).

 

Többször kivezényelte F-16-os vadászgépeit a török légierő, miután szír helikopterek közelítették meg a török-szír határt Hatay és Mardin tartományok közelében szombaton – adta hírül július 1-jén a Hürriyet Daily News & Economic Review. A török vezérkar honlapján jelentette be, hogy a szír légierő MI-8-as, illetve MI-17-es helikopterei miatt háromszor riadóztatták vadászgépeket Incirlik és Batman légibázisokról, ugyanakkor a helikopterek 4 mérfölddel a határ előtt visszafordultak, így nem került sor légtérsértésre, mely az F-16-osok harci alkalmazását igényelte volna.

 

Az MI-8/17-es többcélú szállítóhelikopter – bár elsődlegesen szállítási feladatokat látnak el – egyaránt alkalmasak harci, kutató-mentő, vagy tüzérségi-tűzfelderítő feladatokra is. (Forrás: en.rian.hu)

 

Az F-4-es török felderítőgép múlt héten történt lelövése óta feszültek a török-szír kapcsolatok, az incidens miatt június 26-án Törökország a Washingtoni Szerződés 4. cikkelye alapján konzultációra hívta össze a NATO kormányközi döntéshozó testületét, az Észak-atlanti Tanácsot. Ezt követően a hadsereg haditechnikai eszközöket - köztük katonai járműveket, harckocsikat, és rakétaütegeket – telepített a határ közelébe, továbbá megerősítette a határvédelmet. Recep Tayyip Erdoğan miniszterelnök kijelentette, nem szándékozik katonai erővel megtorolni a szír tettet, ugyanakkor közölte, politikailag támogatni fogja a szír ellenzéket, valamint mindent meg fog tenni azért, hogy diplomáciai nyomást gyakoroljon Bashar al-Asszad kormányára.

 

Irán panaszt emelt Oroszország ellen az ENSZ Nemzetközi Bíróságán, miszerint Oroszország megtagadta az öt S-300 PMU-1 légvédelmi rendszer kézbesítését, amit még egy 2007-es, 800 millió USD értékű megállapodásról szóló egyezményben írtak alá. Az ügyet az illetékes nemzetközi jogi szervek vizsgálják. 2010 szeptemberében az akkori orosz elnök, Dmitrij Medvegyev az ENSZ Biztonsági Tanács 1929-es határozatára hivatkozva szüntette meg az egyezményt, ami alapján tilos ellátni Iránt konvencionális fegyverekkel és felszerelésekkel (rakétákkal, rakétarendszerekkel, harckocsikkal, vadászgépekkel és hajókkal). Oroszország kijelentette, hogy nincs napirenden az Iránnak szánt S-300-as rendszerek eladásának folytatása.

 

Az orosz S-300-as légvédelmi rendszerek kézbesítésének beszüntetése miatt panaszkodik Irán (Forrás: en.rian.ru)

 

Csütörtökön Alekszander Szukorukov védelmi miniszter-helyettes elmondta, hogy a második orosz Borej osztályú stratégiai tengeralattjáró, az Alekszander Nevszkij szolgálatba lép a 2012-es év végére. A tengeralattjáró június 21-én útnak indult a Fehér-tengerre, hogy egy haditengerészeti gyakorlat során csatlakozzon az első Borej osztályú hajóhoz, a Juri Dolgorukijhoz. Az orosz haditengerészet várhatóan legevesebb 10 új Borej osztályú stratégiai tengeralattjárót kaphat 2020-szal bezárólag. A tengeralattjárók Bulava ballisztikus rakétákkal lesznek felfegyverezve. A szakembereket az orosz stratégiai ballisztikus rakéta-tengeralattjárókra 2018 után fogják kiképezni. A tengeralattjárókat az orosz északi és a csendes-óceáni flottákhoz telepítik majd.

 

Az állami fegyverexportőr, a Roszoboronexport pénteken kijelentette, hogy Oroszország várhatóan egy egyezményt fog megkötni Indiával, ami alapján fejlett harckocsi muníciót gyártanak és szállítanak le Indiának. Oroszország és India már közös vállalkozást is elindított korábban, amiben a Smerch többcélú rakétakilövő-rendszerhez gyártanak rakétákat.

A tárgyalások első körében a 3UK20 (Mango) harckocsi muníciójának kézbesítését már befejezték, a második kör hétfőn kezdődik, ahol a harckocsi-ellátmányok indiai gyártási engedélyéről lesz szó. Viktor Komardin, a Roszoboronexport egyik hivatalnoka korábban elmondta, hogy az Indiának ez évben szánt orosz fegyverek eladását 3 milliárd USD-ra becsülik.

 

Kanada is csatlakozik az OAS (Organization of American States) által kezdeményezett ténymegállapító misszióhoz, amely a paraguayi elnökváltás körülményeit vizsgálja - jelentette be a kanadai külügyminiszter. A paraguayi szenátus június 22-én szavazott a 2008-ban hatalomra került korábbi püspök, Fernando Lugo elnök elleni vádemelésről, akit egy halálos áldozatokkal járó földfoglalási ügyben tartanak felelősnek. Az elnöki tisztségben a terminusából hátralévő egy évtől megfosztott Lugo-t korábbi alelnöke, Federico Franco követi, aki elődje felmentését követően azonnali hatállyal került hatalomra. A hirtelen elnökváltás a szomszédos országoktól reakcióként erős kritikát és diplomáciai szankciókat váltott ki, így az új vezetést kitiltották a dél-amerikai államok június végi Mercosur találkozójáról, több ország ideiglenesen hazarendelte nagykövetét, Nicaragua pedig bejelentette, hogy továbbra is Lugo-t tartja az ország elnökének. Az OAS célja a misszióval a volt elnök elleni vádemelés kivizsgálása. A szervezet a tagállamok képviselőivel július 2-án érkezik az országba, ahol az érintett szervektől informálódnak, ezt követően az Állandó Tanács tárgyalja meg a misszió eredményeit.

 

Paraguay menesztett elnöke, Fernando Lugo (Forrás: telegraph.co.uk)

 

Az ETA baszk terrorszervezet két állítólagos tagját tartóztatták le június 29-én Londonban, Spanyolországban elkövetett terrorcselekmények vádjával. Antonio Troitino Arranzt és Ignacio Lerin Sanchezt egy hajnali rajtaütés során fogták el a brit főváros nyugati részén. A vád szerint Arranz tagja volt egy terrorista sejtnek, amely 1986-ban autóba rejtett pokolgéppel követett el merényletet a járőröző polgárőrség ellen, 12 ember halálát okozva. Arranzot 1989-ben elítélték a terrorcselekményért, és 22 év után, 2011 áprilisában szabadult. Később a bíróság visszavonta a szabadulási ítéletet, de a férfi megszökött Spanyolországból. A spanyol hatóságok még 2007-ben találtak 150 kg mennyiségű, bomba előállítására alkalmas eszközöket, valamint az ETA-hoz köthető irodalmakat a másik letartóztatott személy, Sanchez spanyolországi otthonában, ezért állt körözés alatt.

 

Miután Tomislav Nikolic újonnan megválasztott szerb köztársasági elnök június 28-án felkérte a szocialista Ivica Dacicot a kormányalakításra, a rákövetkező napon a kormányfő találkozott a Szerb Haladó Párt elnökével, Aleksandar Vuciccal, hogy a koalíciós kormány összeállításáról tárgyaljanak. A felek megegyeztek abban, hogy 15 minisztériumot hoznak létre a következő ciklusra, valamint a költségvetésről is tárgyaltak. A két politikus az egyeztetést követően nyilatkozatában kijelentette, nagyon fontos az új kormány számára is az európai uniós csatlakozás, és igyekezni fognak minél gyorsabban teljesíteni az EU elvárásait. A tárgyaláson nem vett részt, de a kormánykoalíció tagja a Haladó Párt és a Szocialista Párt mellett a Szerb Egyesült Régiók Pártja, melyek így 128 helyet szereztek meg a 250-ből az országgyűlésben.

 

Június 26-án az Általános Ügyek Tanácsának döntésével az Európai Unió megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat Montenegróval. A határozattal kapcsolatban Igor Luksic montenegrói miniszterelnök azt nyilatkozta, ennek a döntésnek legalább akkora a történelmi jelentősége az ország számára, mint a 2006-os függetlenedés Szerbiától. Mikor a miniszterelnök bejelentette az Általános Ügyek Tanácsának döntését a parlamentben, tapsvihar tört ki a képviselők között. Montenegrónak elég hosszú és kemény utat kell bejárnia a csatlakozásig, az ország egyik legnagyobb problémája a korrupció és a szervezett bűnözés. Az Európai Unió felkérte az Europolt, hogy készítsen jelentést a nyugat-balkáni ország bűnözési helyzetéről, ezzel segítve őket a problémák feltárásában. Az EU döntésére reagálva Horvátország és Szerbia is gratulált Montenegrónak, hangsúlyozva azt, hogy ez ösztönző erővel hat az egész régióra.