biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 21. hét

2012 május 28. - 09:38 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Május 21-én hétfőn egy öngyilkos merénylő robbantotta fel magát, miközben a jemeni hadsereg az újraegyesítés-napi katonai parádé menetét próbálta Szanaa utcáin. A katonai egyenruhába öltözött elkövető a védelmi minisztert, Mohamed Nasszer Ahmad vezérőrnagyot akarta megölni, de ez nem sikerült neki – helyette 96 katona vesztette életét. Egy nappal később az al-Kaida arab félszigeti szárnya (AQAP) vállalta a felelősséget a tettért: bosszút akart állni a forradalom alatt megölt és a börtönökben megkínzott muszlimokért, és a tagjait ért jemeni, szaúdi és amerikai támadásokért.
A héten továbbra is folytak a harcok az ország déli részén. Dzsaar városában a hivatalos hírek szerint 35 al-Kaida tagot sikerült megölniük a kormány katonáinak; egyre közelebb kerülnek a tartomány fővárosához, Zindzsibárhoz is, jelenleg a környékbeli hegyekből próbálják kiszorítani a fegyvereseket.
Szerdán Szaúd al-Fejszál szaúdi külügyminiszter a rijádi „Jemen Barátai” találkozón bejelentette, hogy országa 3,25 milliárd dollár segélyt fog Jemenbe juttatni, hogy „biztosítsa az ország biztonságát és békéjét.” A jemeni miniszterelnök, Mohamed Bászindava összesen tíz milliárdot kért (ebből 1,2 milliárdot már megígért Németország), hogy a kormány sikeresen véghezvigye az átmenetet, miközben a hazáját fenyegető veszélyekre hivatkozott.
 
Az áprilisban, Isztambulban megtartott P5+1-Irán tárgyalások 23-án, szerdán folytatódtak Bagdadban. A hat fős nyugati delegáció (Oroszország, Kína, az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország) Catherine Ashton vezetésével ült tárgyalóasztalhoz az iráni delegáció fejével, Szaid Dzsalilival. A P5+1 delegáció azzal az elképzeléssel érkezett Bagdadba, hogy rábírja az iszlám köztársaságot a rendszeres találkozókra, amelyek keretén belül egyértelműsíthetnék és szabályozhatnák az iráni nukleáris programot és ambíciókat. A tárgyalássorozat második napjának végén az iráni delegáció kilátásba helyezte a tárgyalások megszakítását, mivel véleményük szerint a P5+1-ek korlátozni kívánják az iráni nukleáris programot, és nem hajlandóak enyhíteni az országra kivetett szankciókon. A félhivatalos IRNA iráni hírügynökség a P5+1 javaslatcsomagot „idejétmúltnak, szűk látókörűnek és kiegyensúlyozatlannak” minősítette. Mivel a bagdadi tárgyalások a már megszokott módon eredmény nélkül értek véget, Catherine Ashton kilátásba helyezte azok folytatását, amik várhatóan június 18-19 között valósulhatnak meg Moszkvában.
 
Catherine Ashton, a P5+1 delegáció vezetője, és az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője iráni tárgyalópartnerével, Szaid Dzsalilval. (Forrás: aljazeera.com)
 
Az Iráni Iszlám Köztársaság és az annak nukleáris ambícióit megkérdőjelező nyugati országok kapcsolatát súlyosbítja a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ - IAEA - International Atomic Energy Agency) pénteki jelentése, amely azt tagalja, hogy egy iráni bunkerben 27 százalékosra dúsított urán maradványaira bukkantak. Ez az érték meghaladja az iszlám köztársaság által bevallott 20 százalékos mértéket, azonban továbbra is jóval alacsonyabb a fegyverminőségű, 90 százalékos uránnál. A 7 százalékos különbség szakértők szerint lehet egyszerű hiba, ami a dúsítás kezdeti szakaszában keletkezhetett, így egyértelműen továbbra sem nyert bizonyítást az iráni nukleáris program valódi célja. A jelentés nem tért ki arra, hogy az Iránban található számos nukleáris telephely közül melyikben bukkantak rá a bizonyítékokra.
 
Belpolitikai botrányt és kormánypárton belüli feszültségeket okozott a török belügyminiszter Uludere-i katonai akcióval kapcsolatos szerdai kijelentése – adta hírül a Hürriyet Daily News & Economic Review. İdris Naim Şahin belügyminiszter az NTV hírcsatornának adott interjújában megtagadta a hivatalos bocsánatkérést, a katonai vezetést okolva a légierő tavaly decemberi támadásáért, mely 34 halálos áldozatot követelt. A török-iraki határon történt bombázás a tervek szerint a Kurd Munkáspárt (PKK) terroristái ellen irányult volna, azonban máig tisztázatlan okokból a Şırnak tartománybeli falut érte.
„A légierő parancsnoka adott utasítást a támadásra, miután Ankarában kielemezték a felderítő drónok által készített képeket” – mondta Şahin, majd hozzátette, a PKK-hoz köthető, kiskorú áldozatok egyébként „járulékos veszteségnek” számítanak, mivel „csempészeti tevékenységükkel segítik a kurd milicistákat”. „Ha jobban belegondolunk, azoknak a fiataloknak nem is kellett volna ott lenniük. Ha túlélték volna, most bíróság előtt állnának” – indokolt a miniszter.
 
İdris Naim Şahin belügyminiszter az ügyben folyamatban lévő nyomozás kapcsán tett átgondolatlan kijelentést (Forrás: hurriyetdailynews.com)
 
A nyilatkozatot az ellenzék – különösen a kurdok érdekeit képviselő BDP - és a közvélemény harsány reakciói követték. A legfőbb ellenzéki párt, a CHP lemondásra szólította fel Recep Tayyip Erdoğan miniszterelnököt, mondván a kormány feladata és felelőssége dönteni a határon átnyúló műveletekről. A képet tovább árnyalja, hogy a Wall Street Journal nemrég nyilvánosságra került jelentése szerint az USA felderítő drónjai által készített felvételeket még az akció előtt megkapta a török haderő, így elkerülhető lett volna a baleset.
Şahin szavai a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártját (AKP) is megosztották: többek között Hüseyin Çelik, a párt kurd származású szóvivője is elhatárolódott mind az AKP, mind a kormány nevében a belügyminiszter véleményétől. Mindazonáltal a parlament mai ülésén a miniszterelnök kiállt minisztere mellett, továbbra is a PKK felelősségét hangoztatva.
Elemzők szerint egyedül egy elítélő nyilatkozat menthette volna meg az AKP tekintélyét a kérdésben, azonban kijelentésével Erdoğan veszélybe sodorhatja a kormánypárt többévi törekvését, mely a kurd kérdés megoldását célozza.
 
Dzselál Tálebáni elnök párbeszédre szólította fel az iraki pártokat, hogy minél előbb vessenek véget az országot megosztó vitáknak, mivel a hat hónapja tartó politikai patthelyzet válságba sodorja Irakot. A kurd származású Tálebáni meg van győződve arról, hogy a jelenlegi helyzet komolyan megköveteli a tárgyalások felgyorsítását, és a politikusoknak konstruktív párbeszédet kell folytatniuk a problémák megoldása érdekében. A legújabb konfliktust a szunnita alelnök ellen kiadott elfogatóparancs robbantotta ki, amelyet a síita többségű kormány adott ki az amerikai csapatok decemberi kivonulása után. Szakértők szerint félő, hogy az elhúzódó politikai válság miatt nőni fog az erőszakos cselekmények száma Irakban. Az elmúlt két évben sok kritika érte Núri al-Máliki kormányát a magas korrupció és munkanélküliség, a rossz közbiztonság, illetve a közszolgáltatások hiányossága miatt.
 
A Jantar hajógyárban lévő Talwar osztályú fregatt elkészült az indiai haditengerészet számára – tudósított a RIANovosztyi május 24-én, csütörtökön. A három Talwar osztályú fregatt között a Tarkash a második, amit Oroszország Indiával egy 1,6 milliárd dolláros egyezmény alatt épített meg. Az első fregattot, a Teget, 2012 áprilisában adták át Indiának. A harmadik fregatt, a Trikand még mindig tervezés alatt áll. „A tengeri gyakorlatok első szakaszának indítása május végére van beütemezve”, mondta a Jantar hajógyár szóvivője, Szergej Mihajlov. A szóvivő elmondta, hogy a fregattnak októberig teljesen kész kell lennie, hogy átadják az indiai haditengerészetnek. Az új fregattok mindegyike fel lesz fegyverezve nyolc BrahMos szuperszonikus cirkáló rakétával. A fregattok fegyverzete között található lesz továbbá egy 100 milliméteres géppuska, egy Shtil „föld-levegő” osztályú rakétarendszer, két Kashtan légvédelmi gépágyú, vagy rakétarendszer, két 533 milliméteres ikertorpedó kilövő, és egy tengeralattjáró-elhárító helikopter. Oroszország korábban épített már három Talwar osztályú fregattot Indiának: az INS Talwart, az INS Trishult és az INS Tabart.
 
Az indiai haditengerészet számára épített második Talwar osztályú fregatt, a Tarkash félkész állapotban
(Forrás: en.rian.ru)
 
Az ukrán parlament csütörtökön jóváhagyta a külföldi csapatok részvételét – beleértve az amerikai és orosz csapatokat is – az ez évi nemzetközi gyakorlatok sorozatában. Az ukrán törvényhozás megtiltja az ország területén belül külföldi csapatok, vagy bázisok jelenlétét, tehát a külföldi katonák csak különleges jogalkotás elfogadásával vehetnek részt a gyakorlatokon. 2009-ben az ukrán-amerikai Sea Breeze gyakorlatot eltörölték, mert az ukrán parlament elutasította az amerikai csapatok részvételét a gyakorlatokon. Ez évben Ukrajna vendéglátója az ukrán-amerikai Rapid Trident 2012, az ukrán-orosz Farvater Mira 2012, az ukrán-fehérorosz-orosz Slavic Commonwealth 2012, és az ukrán-amerikai Sea Breeze 2012 gyakorlatoknak.
 
Az orosz dél-katonai körzet szóvivője csütörtökön kijelentette, hogy az orosz haditengerészet második Gepard osztályú fregattja sikeresen letesztelte a Kalibr-NK rakétarendszerek rakétáit, a Fekete-tengeri gyakorlatok első szakaszában. A Dagesztán az orosz haditengerészet első olyan csatahajója, amely fel van szerelve a Kalibr-NK rakétarendszer nagy pontosságú rákétáinak számos típusával, hogy 300 kilométeres hatótávig hatékonyan lépjen fel földfelszíni, víz alatti és tengerparti célok ellen. A hajó a lopakodó technológia elemeit használja, melynek hatására a radarok kevésbé észlelik. Az orosz haditengerészet első Gepard osztályú fregattja, a Tatarstan 2002 óta van szolgálatban, mint a Kaszpi Flottilla zászlóshajója, SS-N-25 Switchblade hajóelhárító rakétákkal ellátva.
 
A szerbiai elnökválasztások május 20-i, második fordulójában az előrejelzések ellenére a Szerb Haladó Párt vezetője, Tomislav Nikolic kapta a lakosság szavazatainak többségét, így 2004-es kinevezése után nem Boris Tadic lesz Szerbia államfője. Nikolic győzelme több kérdést is felvet, elsősorban, hogy Szerbia folytatja-e az európai uniós csatlakozási utat, amelyet a demokraták indítottak el. Bár az elemzők és a politikai pártok jelentős változásnak tekintik az elnökválasztás kimenetelét, Nikolic úgy nyilatkozott, nem szándékozik megváltoztatni a szerb prioritásokat. Az újonnan megválasztott elnök továbbra is fontosnak tartja az európai integrációt és Koszovó szerb lakosainak érdekvédelmét. Külpolitikailag az Európai Unió, az Egyesült Államok, Oroszország és a régió államai élveznek prioritást Nikolic kijelentése szerint. Tadic az eredmények kihirdetése után elismerte vereségét, és gratulált vetélytársa győzelméhez.
 
Május 25-én, pénteken vette őrizetbe a rendőrség azt a személyt, aki minden bizonnyal a bizalmas pápai iratok kiszivárogtatásáért felelős. XVI. Benedek komornyikját, Paolo Gabriele civil, három gyermekes családfőt egy hónappal az után tartóztatták le, hogy a pápa különleges bizottságot hozott létre – a Vatikánnal szemben korrupció vádját tartalmazó – titkos iratok kiszivárogtatásának kivizsgálására. Az Olaszországban Vatileaks néven emlegetett ügy során leváltásra került a pápai állam bankjának is nevezett IOR (Vallási Műveletek Intézete) vezetője, Ettore Gotti Tedeschi, akit pénzmosás gyanúja miatt a bizalmi szavazáson egyhangúan eltanácsolt a bank felügyelőbizottsága. A nyilvánosságra került dokumentumok egyike volt a Vatikán washingtoni nagykövetének levele, amelyben korrupcióval vádolta a pápai államot. Az elfogott Paolo Gabriele már hat éve dolgozott a pápának, és a legbelső bizalmi körébe tartozott. Vatikáni források szerint XVI. Benedek pápát lesújtotta az általa csak Paolettónak nevezett férfi letartóztatása.
 
Paolo Gabriele komornyik és XVI. Benedek pápa (Forrás: telegraph.co.uk)
 
William Hague brit külügyminiszter szerint a NATO chicagói csúcstalálkozójának egyik világos eredménye, hogy a Szövetség nem hagyja magára az afgán embereket. Hozzátette, hogy a 2014-es év folyamán minden biztonsági feladatot átadnak az afgán erőknek. A fenyegetettséggel kapcsolatos kérdésre a miniszter elmondta, hogy a brit erők által felügyelt tartományokban megnőtt a felkelők aktivitása, azonban ez a tendencia teljesen normális az elmúlt évek tapasztalatait figyelembe véve. A csúcstalálkozón egyértelművé vált, hogy az afgán erők kiképzettsége megfelelő szintű, ebben természetesen nagy szerepet játszott a brit katonák felkészültsége és hatékonysága, illetve az a több mint 70 millió font, amelyet a brit kormány az afgán biztonsági erők fejlesztésére fordított. Végezetül Hague miniszter hozzátette, hogy támogatva a NATO elképzeléseit, a május 18-án lezajlott G8 találkozón a jelenlévő felek megegyeztek abban, hogy 2015-től kezdve jelentős gazdasági befektetésekkel igyekeznek majd felzárkóztatni Afganisztánt.
 
A 2011-es évben Spanyolország közel 100 millió euró értékben adott el haditechnikai eszközöket azoknak az országoknak, amelyek kisebb vagy nagyobb mértékben, de részt vettek az Arab Tavaszban. Egyiptom 70 millió euró értékben vásárolt három szállítórepülőt, valamint nem páncélozott járművekhez való alkatrészeket, míg a maradék 30 millió Szaúd-Arábia, Omán, Jordánia, Marokkó és Bahrein közt oszlik meg. Bár az ország korábban Líbiának is szállított haditechnikai eszközöket, a Kadhafi-rezsim erőszakos megnyilvánulásai miatt ezeket beszüntették. A Védelmi Minisztérium elemzés és felülvizsgálat alá helyezte a Tunéziával és Egyiptommal kötött licensz szerződéseket, továbbá ugyanezt fogja tenni minden olyan országgal, ahol a jövőben lázadások törnek ki. Bár 2011-hez képest az arab országokba irányuló spanyol fegyverexport mértéke 115%-kal nőtt, a Venezuelával, Norvégiával és Ausztráliával folytatott fegyverkereskedelem volumenét továbbra sem érték el. Venezuela 500 millió euró értékben három járőr- és egy megfigyelőhajót, Ausztrália pedig három utántöltő-repülőgépet vásárolt, míg Norvégia mintegy 357 millió eurót költött egy fregatt megvételére. A NATO és EU tagországaiba áromló fegyverexport mértéke eléri az egymilliárd eurót, amelynek legnagyobb része Németországból és az Egyesült Királyságból származik az Eurofighter program és az A400M szállítórepülők építése révén.

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhet, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenharmadikat olvashatja, amit Wagner Péterrel, a korábbi Magyar Külügyi Intézet kutatójával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhet, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenkettediket olvashatja, amit Apáti Zoltán ezredessel, a Magyar Honvédség Béketámogató Kiképző Központ parancsnokával készítettünk.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. október
Október igen mozgalmas volt a Szövetség számára. A NATO vezető tisztségviselői – köztük az október 1-jén hivatalba lépett, Anders Fogh Rasmussent váltó új főtitkár, Jens Stoltenberg – számos tag- és partnerországba ellátogattak, amelynek során többek között megvitatták az ukrán válság aktuális fejleményeit és a walesi csúcstalálkozón hozott döntések végrehajtásának részleteit. E hónapban a Szövetség két nagy hadgyakorlatot is végrehajtott, amelyeken a szárazföldi haderőnem, a légierő és a haditengerészet is képviseltette magát. Október második felében az orosz katonai aktivitás fokozódását tapasztalhattuk Európa határai mentén: 21-én, valamint 28-29-én a NATO-tagállamok légierői orosz gépek szokatlan intenzitású légi tevékenységéről kaptak riasztást, amit a szakértők erődemonstrációnak értékeltek.

NATO Hírfigyelő - 2014. szeptember
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő – 2014. július-augusztus
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2014 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem