biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 19. hét

2012 május 14. - 15:13 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Május 7-én, hétfőn lezajlottak a szíriai parlamenti választások. Az eredményekre még várni kell, de a fő kormánypárti hírlap szerint a részvétel 60%-os volt.
Két nappal később egy interjúban a Szabad Szíriai Hadsereg a fegyverszünet felmondását hozta kilátásba, ha az ENSZ megfigyelői jelenléte továbbra sem lenne képes megakadályozni az erőszakot. Rijád al-Aszaad, a hivatalos parancsnok viszont eddig nem tudta a Hadsereg egészét kontroll alatt tartani, annak részei szintén nem pihentették fegyvereiket.
A harcok eközben is tovább folytak, a főváros közelében is. Szerdán Damaszkuszban egy katonai szállítójármű mellett robbant pokolgép, csütörtökön szintén ott két merényletben összesen 70 ember halt meg. Utóbbit a Győzelmi Front a Levante Népéért (röviden: Al-Nuszra) nevű, szalafi ideológiájú szervezet vállalta magára. Ez a csoport így már összesen négy nagy támadást követett el, öngyilkos merénylők segítségével. Egyes ellenzékiek szerint viszont ezeket a cselekményeket a kormány tervezi és hajtja végre, hogy az egész mozgalmukat terroristának bélyegezhesse.
 
Iszlamista lázadok aknavetőkkel és gépfegyverekkel támadták meg az Afrikai Unió szomáliai csapatait a fővárosban, Mogadishuban, május 7-e éjjelén. A támadást, amely során legalább kilenc ember életét vesztette, valószínűleg az al-Shabaab hajtotta végre, mondták el tisztviselők és helyiek. A merényletben az al-Shabaab két embere is meghalt, illetve megsérült az AMISOM békefenntartó misszió két embere. Az éjszakai összecsapás folyamán két házat is ért a gránáttámadás, amely következtében hét civil lakos halt meg. A merényletre Mogadishu északi kerületében, Daynile területén került sor, amely a lázadók utolsó bázisának bizonyult, miután tavaly az AMISOM és a szomáliai kormány csapatainak sikerült kiszorítani őket a város többi részéről, de ettől függetlenül továbbra is hajtanak végre szórványos bombatámadásokat és merényleteket. Az al-Shabaab terrorista szervezet – amely az al-Kaida szövetségese – öt évig vívott véres kampányt azért, hogy megbuktassa Szomália nyugati részén létrehozott kormányt. A terrorista szervezetnek továbbra is vannak emberei Szomália középső és déli részein, de jelenleg kenyai és etiópiai csapatok igyekszenek kiszorítani őket.
 
A dél-szudáni hadsereg egyik szerdai (május 9.) nyilatkozata szerint az észak-szudáni erők a héten több alkalommal is civil célpontokra támadtak repülőgéppel végrehajtott bombázásaik során, jóllehet az ENSZ vonatkozó határozata szigorúan megtiltott bárminemű, a polgári lakosság elleni támadást a határkonfliktusban. A kartúmi kormányzat határozottan tagadja a vádakat. Az ENSZ BT még a múlt héten léptette életbe kötelező érvényű határozatát, amelyben felszólította a konfliktusban álló feleket a fegyveres harcok azonnali beszüntetésére, beleértve a légitámadásokat is. A két ország között a Heglig-i olajmezők hovatartozása és felügyeleti joga miatt robbant ki a határvillongással megindult, mára azonban szinte „állóháborúvá” merevedett konfliktus. Habár az ENSZ sürgeti Kartúmot és Jubát, hogy újítsák fel a béketárgyalásokat az Afrikai Unió közvetítésével, napjainkra mindkét fél stabil védelmi állásokat alakított ki a háborgó határvonal mentén. A március végén kezdődött incidens következtében a déli lakosság biztonságának garantálása egyre nehezebb, s ezt az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa, a héten Dél-Szudánba látogató Navi Pillay is megerősítette. Mindeközben a nemzetközi közösség egyelőre nem áll ki nyíltan az intervenció szükségessége mellett, és az afrikai országok is vonakodnak a két állam vitájába való beleszólástól. Május 10-én (csütörtökön) például Uganda deklarálta, hogy nem fog békekikényszerítő erőket küldeni a szudáni térségbe, mert az ilyen irányú szerepvállalása ellentétes lenne a szomáliai békefenntartásban vállalt szerepkörével és annak elveivel. Az ugandai védelmi erők szóvivője ezt azután jelentette be, hogy Kartúm meggyanúsította a kelet-afrikai országot, hogy az egyrészt az észak-szudáni lázadó törzseket, másrészt a déli kormányerőket is támogatja. A kampalai vezetés képtelen vádaskodásnak nevezte Kartúm álláspontját, amelynek szerintük egyetlen célja lehet: a figyelemelterelés arról, hogy az észak-szudáni erőknek a háborús bűnökkel is gyanúsított Úr Ellenállási Hadseregével (LRA) vannak kapcsolatai.
 
Csütörtökön, május 10-én Fazel Hadi Muslimyar, az afgán parlament szóvivője elmondta, hogy Irán afganisztáni nagykövete kijelentette: amennyiben Afganisztán aláírja az USA-val kötendő stratégiai partnerségi szerződést, országa kiutasítja az afgán menekülteket. A szóban forgó együttműködési megállapodás a tervezett 2014-es kivonulás után lépne életbe, és mintegy 10 évre szólna, amelynek értelmében amerikai csaptok állomásoznának számos kulcsfontosságú afgán katonai objektumban, többek között az afgán-iráni határszakaszon is. Az Iráni Iszlám Köztársaságban becsült adatok alapján mintegy egymillió afgán menekült él, továbbá számolni kell az Iránban munkát vállaló afgánok magas számával is. Irán elsősorban attól tarthat, hogy a megállapodás aláírásával megnövekedhet fenyegetettsége, hiszen az országban maradó amerikai csaptok hatással lehetnek az ország tisztázatlan nukleáris programjának felügyeletére. A héten mind az afgán, mind az iráni külügyminisztérium behívatta a két ország nagyköveteit.
 
Az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Barack Obama, és Hamid Karzai, az Afganisztáni Iszlám Köztársaság elnöke. (Forrás: telegraph.co.uk)
 
Az iraki kormány kérésére az Interpol elfogatóparancsot adott ki a szökésben lévő iraki alelnök, Tárik el-Hasemi ellen. Az Interpol legkeresettebb listáján szereplő szunnita alelnököt azzal vádolják, hogy halálbrigádokat irányított és pénzelt, amelyek merényleteket hajtottak végre kormányzati tisztviselők, a biztonsági erők tagjai, valamint síita zarándokok ellen. A síita vezetésű iraki kormány szerint a halálbrigádok tagjai között voltak Hasemi testőrei és alkalmazottjai is. A kormány Tárik el-Hasemit és társait mintegy 150 bombamerénylet, gyilkosságok és egyéb támadások megszervezésével és végrehajtásával vádolja. Az Interpol főtitkára, Ronald K. Noble elmondta, hogy a nemzetközi elfogatóparancs jelentősen korlátozza a körözött személy mozgását, és segíti a hatóságokat, hogy bárhol a világon megtalálják és letartóztassák.
 
Orosz légvédelmi rendszereket gyártó Almaz Antej vállalat reméli, hogy az új Poliment-Redut hajóról indított légvédelmi rakétarendszer teljes tesztelése meg fog történni a 2012-es év végére, mondta szombaton Vagyiszlav Mensikov a vállalat főigazgatója – tudósított a RIANovosztyi, május 12-én, szombaton. A Poliment-Redut a földfelszín-alapú Vitijaz légvédelmi rendszerből származik, ez a rendszer a 9M96 közép-hatótávolságú légvédelmi rakétákat használja. Almaz Antej a jövőbeni földfelszín-alapú S-500-as légvédelmi rendszer érdekében új radarokon és rakétákon dolgozik.
 
Az új Poliment-Redut hajóról indított légvédelmi rakétarendszer (Forrás: en.rian.ru)
 
Dmitrij Rogozin miniszterelnök-helyettes pénteken kijelentette, hogy a 2015-ös amerikai hiperszonikus fegyverek kutatási céljának elérése komoly fenyegetést jelentene Oroszországra nézve. Rogozin, aki az orosz kormányzatban a katonai-ipari komplexumokért felelős, kiszemelt bizonyos amerikai fejlesztésű munkákat. A politikus az USA hiperszonikus fejlesztésű távlati fenyegetések példáját látja az X-51, Falcon, HiFire és HyFly programokban.
Egy évvel korábban India bejelentette, hogy az oroszországi NPO Mashinostroenije rakétagyártó vállalattal közösen megépítene egy hiperszonikus utódot a BrahMos szuperszonikus cirkálórakétájukhoz. Mind az indiai Raduga cég, mind az orosz NPO vállalat a szovjet korszak alatt végzett kutatási munkálatokat a hiperszonikus fegyverkezésben, de működő fegyvert egyikük sem állított elő.
 
Az orosz-norvég Pomor-2012-es haditengerészeti gyakorlatok pénteken a Jeges-tengeren elkezdődtek, mondta az orosz északi flotta szóvivője. Vadim Szerga elmondta, hogy az öt napos gyakorlatok a Barents- és a Norvég-tengereken tartják meg. Az orosz Udaloj osztályú Admiral Chabanenko tengeralattjáró-elhárító romboló, a Szuhoj Szu-33-mas többrendeltetésű vadászgép, az Ilijusin Il-38-as tengeralattjáró-elhárító repülőgép és a Ka-27 tengeralattjáró-elhárító helikopter fog részt venni a gyakorlatokon. A norvég Fritdjof Nansen fregatt a hét elején kikötött az orosz északi flotta bázisán, a Barents-tengeri Szeveromorszki kikötőben. Május 9-én a norvég fregatt legénység részt vett a közeli murmanszki kikötőben megrendezett Győzelem napja ünnepségen. A közös Pomor haditengerészeti gyakorlatok már 2010 óta folynak. A gyakorlatok magukba foglalnak földfelszíni és levegőbeli célok kilövését szimuláló éles lőszerrel való tüzérségi tüzelést, tengeralattjáró-elhárító hadműveleti gyakorlatokat, kalózelleni műveleteket és kutatási-mentési küldetéseket. Az orosz-norvég egyezmény – ami a Barents és a Jeges-tengeri együttműködésről, valamint a tengerhatárokról szól – egy 40 éves tárgyalássorozat után, 2011 júliusában lépett hatályba.
 
Az orosz fegyverkereskedő vállalat, a Rosoboronexport egy TOS-1 Buratino többrendeltetésű rakétaindító rendszert kínált Jordániának, jelentette csütörtökön a Newsru.com. Rosoboronexport delegáció, Valerij Varlamov vezetésével a jordániai Ammanban részt vett a Speciális Hadműveleti Erők Kiállításán és a Sofex-2012 Konferencián. Varlamov elmondta, feltűnt neki, hogy a kiállításon sok küldött nagy érdeklődést mutatott ezért a rendszerért. Az orosz vállalat és Jordánia egy közös projekten dolgozik, ami a rakétaindító rendszert az M-60-as harckocsi alvázára történő telepítését foglalja magába. A TOS-1 Buratino többrendeltetésű rakétaindító rendszer 30 rakétát képes hordozni.
 
A TOS-1 Buratino többrendeltetésű rakétaindító rendszer (Forrás: en rian.ru)
 
A spanyol védelmi miniszter, Pedro Morenés elmondta, a stratégiai erőkivetítő képességgel rendelkező „Juan Carlos I” többcélú repülőgép-hordozó sikeresen helyettesítheti az 1988 óta szolgálatban álló, előbbivel megegyező típusú „Princípe de Asturias” hadihajót. A kérdés igen aktuális, hiszen a több mint 24 éve szolgálatban álló hajó üzemeltetése drágább, mint fiatalabb társáé, így a gazdasági válság miatt komoly megszorításokra kényszerült védelmi szektor racionalizálása során felmerült a csere lehetősége. Morenés hozzátette, hogy a Minisztérium korlátok közé van szorítva, különösen a beruházások terén, hiszen az erre fordítható tőke közel 76%-kal csökkent. Mindeközben a legnagyobb spanyol ellenzéki párt (PSOE, Partido Socialista Obrero Espanol, Spanyol Szocialista Munkáspárt) a Fegyveres Erők és a libanoni misszióban részt vevő katonák létszámának csökkentését, valamint a különleges fegyverbeszerzési programok átstrukturálását kérte a kormánytól. A spanyol haderő létszámát tavaly már 2000 főt leszerelve 81000 főre csökkentették, illetve csak a három legnagyobb volumenű programot tartották meg: az Eurofighter vadászbombázóét, az A400M európai katonai szállító repülőgépét és a harci helikopterekét. A libanoni ENSZ misszió spanyol kontingensének 1100 fős létszáma a kormány tervei szerint 20%-al csökken. Spanyol katonák jelenleg Afganisztánban, Libanonban, Szomáliában és Boszniában teljesítenek szolgálatot nemzetközi missziókban összesen mintegy 3000 fővel.
 
A „Juan Carlos I” többcélú repülőgép-hordozó a spanyolországi Minorca városának kikötőjében (Forrás: militaryphotos.net)
 
Május 9-én megállapodott egymással a Szerb Demokrata Párt és a Szerb Szocialista Párt vezetősége, így a szerbiai választások második fordulója után ez a két párt fogja alkotni a kormánykoalíciót. A demokraták 67 helyet, a szocialisták pedig 44-et szereztek meg a 250 parlamenti helyből május 6-án. Az új koalíció tagjai között lehetnek még a kisebbségi pártok is, így a Vajdasági Magyar Szövetség és a Magyar Polgári Szövetség képviselői is. „Először az elnökválasztással kell foglalkoznunk, majd azután beszélhetünk a parlamenti többségről. Bízom abban, hogy Szerbia folytatja a megkezdett utat.” – nyilatkozta Boris Tadic, Szerbia előző elnöke a szocialistákkal történő egyezkedések után. Az első fordulóban legtöbb parlamenti helyet szerző párt, a Szerb Haladó Párt 73 helyével így gyakorlatilag elvesztette minden esélyét arra, hogy kormányozhasson, ezen kívül pedig az elnökválasztást is elbukhatja Tomislav Nikolic pártja, mivel a szocialisták Boris Tadicot fogják támogatni a május 20-án tartandó második fordulóban. A választásokon győztes kormánynak elsősorban a gazdasági nehézségekkel kell majd megküzdenie, mivel az ország GDP-je csökkent az utolsó két negyedévben, a munkanélküliek aránya pedig egyre nő. Emellett a társadalmi feszültségeket is meg kell oldani, valamint Koszovó ügyét is rendeznie kell a következő kormánynak.
 
Egyre több problémás kérdés merül fel az Afganisztánban szolgáló brit katonák által elfogott személyekkel kapcsolatban. Az afganisztáni titkosszolgálat számára átadott foglyok sok esetben súlyos bántalmazásoknak vannak kitéve. A brit legfelsőbb bíróság kérvényezte az átadások jogszerűségének vizsgálatát, miután az ENSZ és számos jogvédő szervezet felemelte a hangját a foglyok kínzása ellen. A hadsereg hivatalosan csak 96 órán keresztül tarthatja fogva az elfogott tálibokat, kivéve, ha a védelmi miniszter írásban engedélyezi a kihallgatásra szánt idő 30 napra történő meghosszabbítását. A brit erők mellett az amerikaiak igyekeznek akadályozni az afgán titkosszolgálat számára történő átadásokat, tekintve, hogy az afgán erők számos esetben nem veszik figyelembe a nemzetközi jogi szabályozásokat, így a fogvatartottak rendszeres kínzásnak vannak kitéve.

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
Kiemelt cikkek
Az orosz haderőreformok eredményei a haderő-szervezet és a személyi állomány tekintetében
Energy Security and Diplomacy in 2013
Régiónk helyzete stabil és biztonságos, de a kihívások köre bővül - Euroatlanti Nyári Egyetemnek adott otthont Szolnok
A mali válságkezelés mérlege II. - A nemzetközi és katonai dimenzió
A mali válságkezelés mérlege I. - A belpolitikai dimenziók
Transznacionális biztonsági kihívások
Kiberbiztonsági kihívások dióhéjban
A válság útvesztőjében - bekötött szemmel.
A magyar, szerb és román lakosság képe a biztonságról
A folyékony rakétaüzemanyag-komponensek, mint kockázati tényezők az EBESZ térségében


NATO Hírfigyelő - 2014. március
Március folyamán számos egyeztetés és találkozó zajlott a NATO partnerkapcsolatainak égisze alatt, melyek között kiemelkedett a moldáv küldöttság brüsszeli látogatása, a Bosznia-Hercegovinával folytatott magas rangú találkozó, a főtitkár washingtoni látogatása, valamint a montenegrói miniszterelnökkel folytatott megbeszélése és a főtitkár-helyettes kolumbiai látogatása. Március elején a NATO Operation Ocean Shield műveletének keretében az Alvaro De Bazan légvédelmi fregatt gyakorlaton vett részt, melynek keretében a francia légierő Djibutiban állomásozó vadászgépeivel tesztelték a fregatt felderítő képességeit. Március 28-án nyilvánosságra került a NATO következő főtitkárának személye is, aki nem más, mint Norvégia korábbi miniszterelnöke, Jens Stoltenberg.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhet, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most az ötödiket olvashatja, amit Siklósi Péter védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkárral készítettünk.

15 éve a NATO-ban - Országos egyetemi és főiskolai döntő
Magyarország 15 éve jelentős lépést tett az euro-atlanti integráció felé, mikor 1999-ben csatlakozott az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez, amelynek azóta elkötelezett és aktív tagja. E jeles alkalomra emlékezve rendezett vetélkedőt a Honvédség és Társadalom Baráti Kör Székesfehérvári Szervezete, a Pákozdi Katonai Emlékpark, az Antall József Tudásközpont, a Magyar Atlanti Tanács és a Biztonságpolitika Portál NATO-NETto rovata a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának szakmai támogatásával 15 éve a NATO-ban címmel. A vetélkedő február 24-én megrendezett első online fordulójából, amelyben 51 csapat vett részt az ország számos középiskolájából és felsőoktatási intézményéből, a 6-6 legjobb csapat jutott tovább kiemelkedő eredménnyel. Az első fordulóból továbbjutott legjobb hat egyetemi csapat a Budapesti Corvinus Egyetemen mérte össze tudását a végső győzelemért április 4-én, a NATO megalapításának 65. évfordulóján.

Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
A NATO szervezetén belül 2010-ben hoztak létre egy új divíziót, amelynek feladata a nem hagyományos biztonsági kihívásokkal kapcsolatos szövetségi feladatok ellátása lett. A részleghez olyan, a biztonság hagyományos katonai dimenziójához nem sorolható kihívások tartoznak, mint például az energiabiztonság vagy a terrorizmus. A számos terület közül azonban nemzeti és szövetségi szinten egyaránt kiemelt figyelmet kap a kiberbiztonság. A szervezeti egység – angolul Emerging Security Challenges Division – működési területén túlmenő különlegességét az adja, hogy kialakításában és működésében jelentős szerepet vállalt Iklódy Gábor diplomata, aki az elmúlt három év során a NATO főtitkárának helyetteseként vezette a divíziót. Interjúnkban kitérünk a részleg létrehozását motiváló tényezőkre, a szervezet napi működésére és döntéshozatali sajátosságokra, valamint a NATO-n belüli politikai vitákra, de szó lesz a nem hagyományos kihívásokhoz kapcsolódó szövetségi szerepvállalás eltérő mértékéről is. A kiberbiztonság tekintetében válaszokat kapunk az amerikai lehallgatási botrány lehetséges következményeivel, a NATO bizalomépítő tevékenységével, valamint a jogi háttér rendezetlenségével kapcsolatban egyaránt, és az is kiderül, hogy a NATO nyújt-e védelmet a tagállamok számára, egy esetleges kibertámadás esetén.

15 éve a NATO-ban - Országos középiskolai döntő
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. február
A NATO védelmi minisztereinek február 26-27-i találkozója

A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2014 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem