biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 19. hét

2012 május 14. - 15:13 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Május 7-én, hétfőn lezajlottak a szíriai parlamenti választások. Az eredményekre még várni kell, de a fő kormánypárti hírlap szerint a részvétel 60%-os volt.
Két nappal később egy interjúban a Szabad Szíriai Hadsereg a fegyverszünet felmondását hozta kilátásba, ha az ENSZ megfigyelői jelenléte továbbra sem lenne képes megakadályozni az erőszakot. Rijád al-Aszaad, a hivatalos parancsnok viszont eddig nem tudta a Hadsereg egészét kontroll alatt tartani, annak részei szintén nem pihentették fegyvereiket.
A harcok eközben is tovább folytak, a főváros közelében is. Szerdán Damaszkuszban egy katonai szállítójármű mellett robbant pokolgép, csütörtökön szintén ott két merényletben összesen 70 ember halt meg. Utóbbit a Győzelmi Front a Levante Népéért (röviden: Al-Nuszra) nevű, szalafi ideológiájú szervezet vállalta magára. Ez a csoport így már összesen négy nagy támadást követett el, öngyilkos merénylők segítségével. Egyes ellenzékiek szerint viszont ezeket a cselekményeket a kormány tervezi és hajtja végre, hogy az egész mozgalmukat terroristának bélyegezhesse.
 
Iszlamista lázadok aknavetőkkel és gépfegyverekkel támadták meg az Afrikai Unió szomáliai csapatait a fővárosban, Mogadishuban, május 7-e éjjelén. A támadást, amely során legalább kilenc ember életét vesztette, valószínűleg az al-Shabaab hajtotta végre, mondták el tisztviselők és helyiek. A merényletben az al-Shabaab két embere is meghalt, illetve megsérült az AMISOM békefenntartó misszió két embere. Az éjszakai összecsapás folyamán két házat is ért a gránáttámadás, amely következtében hét civil lakos halt meg. A merényletre Mogadishu északi kerületében, Daynile területén került sor, amely a lázadók utolsó bázisának bizonyult, miután tavaly az AMISOM és a szomáliai kormány csapatainak sikerült kiszorítani őket a város többi részéről, de ettől függetlenül továbbra is hajtanak végre szórványos bombatámadásokat és merényleteket. Az al-Shabaab terrorista szervezet – amely az al-Kaida szövetségese – öt évig vívott véres kampányt azért, hogy megbuktassa Szomália nyugati részén létrehozott kormányt. A terrorista szervezetnek továbbra is vannak emberei Szomália középső és déli részein, de jelenleg kenyai és etiópiai csapatok igyekszenek kiszorítani őket.
 
A dél-szudáni hadsereg egyik szerdai (május 9.) nyilatkozata szerint az észak-szudáni erők a héten több alkalommal is civil célpontokra támadtak repülőgéppel végrehajtott bombázásaik során, jóllehet az ENSZ vonatkozó határozata szigorúan megtiltott bárminemű, a polgári lakosság elleni támadást a határkonfliktusban. A kartúmi kormányzat határozottan tagadja a vádakat. Az ENSZ BT még a múlt héten léptette életbe kötelező érvényű határozatát, amelyben felszólította a konfliktusban álló feleket a fegyveres harcok azonnali beszüntetésére, beleértve a légitámadásokat is. A két ország között a Heglig-i olajmezők hovatartozása és felügyeleti joga miatt robbant ki a határvillongással megindult, mára azonban szinte „állóháborúvá” merevedett konfliktus. Habár az ENSZ sürgeti Kartúmot és Jubát, hogy újítsák fel a béketárgyalásokat az Afrikai Unió közvetítésével, napjainkra mindkét fél stabil védelmi állásokat alakított ki a háborgó határvonal mentén. A március végén kezdődött incidens következtében a déli lakosság biztonságának garantálása egyre nehezebb, s ezt az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa, a héten Dél-Szudánba látogató Navi Pillay is megerősítette. Mindeközben a nemzetközi közösség egyelőre nem áll ki nyíltan az intervenció szükségessége mellett, és az afrikai országok is vonakodnak a két állam vitájába való beleszólástól. Május 10-én (csütörtökön) például Uganda deklarálta, hogy nem fog békekikényszerítő erőket küldeni a szudáni térségbe, mert az ilyen irányú szerepvállalása ellentétes lenne a szomáliai békefenntartásban vállalt szerepkörével és annak elveivel. Az ugandai védelmi erők szóvivője ezt azután jelentette be, hogy Kartúm meggyanúsította a kelet-afrikai országot, hogy az egyrészt az észak-szudáni lázadó törzseket, másrészt a déli kormányerőket is támogatja. A kampalai vezetés képtelen vádaskodásnak nevezte Kartúm álláspontját, amelynek szerintük egyetlen célja lehet: a figyelemelterelés arról, hogy az észak-szudáni erőknek a háborús bűnökkel is gyanúsított Úr Ellenállási Hadseregével (LRA) vannak kapcsolatai.
 
Csütörtökön, május 10-én Fazel Hadi Muslimyar, az afgán parlament szóvivője elmondta, hogy Irán afganisztáni nagykövete kijelentette: amennyiben Afganisztán aláírja az USA-val kötendő stratégiai partnerségi szerződést, országa kiutasítja az afgán menekülteket. A szóban forgó együttműködési megállapodás a tervezett 2014-es kivonulás után lépne életbe, és mintegy 10 évre szólna, amelynek értelmében amerikai csaptok állomásoznának számos kulcsfontosságú afgán katonai objektumban, többek között az afgán-iráni határszakaszon is. Az Iráni Iszlám Köztársaságban becsült adatok alapján mintegy egymillió afgán menekült él, továbbá számolni kell az Iránban munkát vállaló afgánok magas számával is. Irán elsősorban attól tarthat, hogy a megállapodás aláírásával megnövekedhet fenyegetettsége, hiszen az országban maradó amerikai csaptok hatással lehetnek az ország tisztázatlan nukleáris programjának felügyeletére. A héten mind az afgán, mind az iráni külügyminisztérium behívatta a két ország nagyköveteit.
 
Az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Barack Obama, és Hamid Karzai, az Afganisztáni Iszlám Köztársaság elnöke. (Forrás: telegraph.co.uk)
 
Az iraki kormány kérésére az Interpol elfogatóparancsot adott ki a szökésben lévő iraki alelnök, Tárik el-Hasemi ellen. Az Interpol legkeresettebb listáján szereplő szunnita alelnököt azzal vádolják, hogy halálbrigádokat irányított és pénzelt, amelyek merényleteket hajtottak végre kormányzati tisztviselők, a biztonsági erők tagjai, valamint síita zarándokok ellen. A síita vezetésű iraki kormány szerint a halálbrigádok tagjai között voltak Hasemi testőrei és alkalmazottjai is. A kormány Tárik el-Hasemit és társait mintegy 150 bombamerénylet, gyilkosságok és egyéb támadások megszervezésével és végrehajtásával vádolja. Az Interpol főtitkára, Ronald K. Noble elmondta, hogy a nemzetközi elfogatóparancs jelentősen korlátozza a körözött személy mozgását, és segíti a hatóságokat, hogy bárhol a világon megtalálják és letartóztassák.
 
Orosz légvédelmi rendszereket gyártó Almaz Antej vállalat reméli, hogy az új Poliment-Redut hajóról indított légvédelmi rakétarendszer teljes tesztelése meg fog történni a 2012-es év végére, mondta szombaton Vagyiszlav Mensikov a vállalat főigazgatója – tudósított a RIANovosztyi, május 12-én, szombaton. A Poliment-Redut a földfelszín-alapú Vitijaz légvédelmi rendszerből származik, ez a rendszer a 9M96 közép-hatótávolságú légvédelmi rakétákat használja. Almaz Antej a jövőbeni földfelszín-alapú S-500-as légvédelmi rendszer érdekében új radarokon és rakétákon dolgozik.
 
Az új Poliment-Redut hajóról indított légvédelmi rakétarendszer (Forrás: en.rian.ru)
 
Dmitrij Rogozin miniszterelnök-helyettes pénteken kijelentette, hogy a 2015-ös amerikai hiperszonikus fegyverek kutatási céljának elérése komoly fenyegetést jelentene Oroszországra nézve. Rogozin, aki az orosz kormányzatban a katonai-ipari komplexumokért felelős, kiszemelt bizonyos amerikai fejlesztésű munkákat. A politikus az USA hiperszonikus fejlesztésű távlati fenyegetések példáját látja az X-51, Falcon, HiFire és HyFly programokban.
Egy évvel korábban India bejelentette, hogy az oroszországi NPO Mashinostroenije rakétagyártó vállalattal közösen megépítene egy hiperszonikus utódot a BrahMos szuperszonikus cirkálórakétájukhoz. Mind az indiai Raduga cég, mind az orosz NPO vállalat a szovjet korszak alatt végzett kutatási munkálatokat a hiperszonikus fegyverkezésben, de működő fegyvert egyikük sem állított elő.
 
Az orosz-norvég Pomor-2012-es haditengerészeti gyakorlatok pénteken a Jeges-tengeren elkezdődtek, mondta az orosz északi flotta szóvivője. Vadim Szerga elmondta, hogy az öt napos gyakorlatok a Barents- és a Norvég-tengereken tartják meg. Az orosz Udaloj osztályú Admiral Chabanenko tengeralattjáró-elhárító romboló, a Szuhoj Szu-33-mas többrendeltetésű vadászgép, az Ilijusin Il-38-as tengeralattjáró-elhárító repülőgép és a Ka-27 tengeralattjáró-elhárító helikopter fog részt venni a gyakorlatokon. A norvég Fritdjof Nansen fregatt a hét elején kikötött az orosz északi flotta bázisán, a Barents-tengeri Szeveromorszki kikötőben. Május 9-én a norvég fregatt legénység részt vett a közeli murmanszki kikötőben megrendezett Győzelem napja ünnepségen. A közös Pomor haditengerészeti gyakorlatok már 2010 óta folynak. A gyakorlatok magukba foglalnak földfelszíni és levegőbeli célok kilövését szimuláló éles lőszerrel való tüzérségi tüzelést, tengeralattjáró-elhárító hadműveleti gyakorlatokat, kalózelleni műveleteket és kutatási-mentési küldetéseket. Az orosz-norvég egyezmény – ami a Barents és a Jeges-tengeri együttműködésről, valamint a tengerhatárokról szól – egy 40 éves tárgyalássorozat után, 2011 júliusában lépett hatályba.
 
Az orosz fegyverkereskedő vállalat, a Rosoboronexport egy TOS-1 Buratino többrendeltetésű rakétaindító rendszert kínált Jordániának, jelentette csütörtökön a Newsru.com. Rosoboronexport delegáció, Valerij Varlamov vezetésével a jordániai Ammanban részt vett a Speciális Hadműveleti Erők Kiállításán és a Sofex-2012 Konferencián. Varlamov elmondta, feltűnt neki, hogy a kiállításon sok küldött nagy érdeklődést mutatott ezért a rendszerért. Az orosz vállalat és Jordánia egy közös projekten dolgozik, ami a rakétaindító rendszert az M-60-as harckocsi alvázára történő telepítését foglalja magába. A TOS-1 Buratino többrendeltetésű rakétaindító rendszer 30 rakétát képes hordozni.
 
A TOS-1 Buratino többrendeltetésű rakétaindító rendszer (Forrás: en rian.ru)
 
A spanyol védelmi miniszter, Pedro Morenés elmondta, a stratégiai erőkivetítő képességgel rendelkező „Juan Carlos I” többcélú repülőgép-hordozó sikeresen helyettesítheti az 1988 óta szolgálatban álló, előbbivel megegyező típusú „Princípe de Asturias” hadihajót. A kérdés igen aktuális, hiszen a több mint 24 éve szolgálatban álló hajó üzemeltetése drágább, mint fiatalabb társáé, így a gazdasági válság miatt komoly megszorításokra kényszerült védelmi szektor racionalizálása során felmerült a csere lehetősége. Morenés hozzátette, hogy a Minisztérium korlátok közé van szorítva, különösen a beruházások terén, hiszen az erre fordítható tőke közel 76%-kal csökkent. Mindeközben a legnagyobb spanyol ellenzéki párt (PSOE, Partido Socialista Obrero Espanol, Spanyol Szocialista Munkáspárt) a Fegyveres Erők és a libanoni misszióban részt vevő katonák létszámának csökkentését, valamint a különleges fegyverbeszerzési programok átstrukturálását kérte a kormánytól. A spanyol haderő létszámát tavaly már 2000 főt leszerelve 81000 főre csökkentették, illetve csak a három legnagyobb volumenű programot tartották meg: az Eurofighter vadászbombázóét, az A400M európai katonai szállító repülőgépét és a harci helikopterekét. A libanoni ENSZ misszió spanyol kontingensének 1100 fős létszáma a kormány tervei szerint 20%-al csökken. Spanyol katonák jelenleg Afganisztánban, Libanonban, Szomáliában és Boszniában teljesítenek szolgálatot nemzetközi missziókban összesen mintegy 3000 fővel.
 
A „Juan Carlos I” többcélú repülőgép-hordozó a spanyolországi Minorca városának kikötőjében (Forrás: militaryphotos.net)
 
Május 9-én megállapodott egymással a Szerb Demokrata Párt és a Szerb Szocialista Párt vezetősége, így a szerbiai választások második fordulója után ez a két párt fogja alkotni a kormánykoalíciót. A demokraták 67 helyet, a szocialisták pedig 44-et szereztek meg a 250 parlamenti helyből május 6-án. Az új koalíció tagjai között lehetnek még a kisebbségi pártok is, így a Vajdasági Magyar Szövetség és a Magyar Polgári Szövetség képviselői is. „Először az elnökválasztással kell foglalkoznunk, majd azután beszélhetünk a parlamenti többségről. Bízom abban, hogy Szerbia folytatja a megkezdett utat.” – nyilatkozta Boris Tadic, Szerbia előző elnöke a szocialistákkal történő egyezkedések után. Az első fordulóban legtöbb parlamenti helyet szerző párt, a Szerb Haladó Párt 73 helyével így gyakorlatilag elvesztette minden esélyét arra, hogy kormányozhasson, ezen kívül pedig az elnökválasztást is elbukhatja Tomislav Nikolic pártja, mivel a szocialisták Boris Tadicot fogják támogatni a május 20-án tartandó második fordulóban. A választásokon győztes kormánynak elsősorban a gazdasági nehézségekkel kell majd megküzdenie, mivel az ország GDP-je csökkent az utolsó két negyedévben, a munkanélküliek aránya pedig egyre nő. Emellett a társadalmi feszültségeket is meg kell oldani, valamint Koszovó ügyét is rendeznie kell a következő kormánynak.
 
Egyre több problémás kérdés merül fel az Afganisztánban szolgáló brit katonák által elfogott személyekkel kapcsolatban. Az afganisztáni titkosszolgálat számára átadott foglyok sok esetben súlyos bántalmazásoknak vannak kitéve. A brit legfelsőbb bíróság kérvényezte az átadások jogszerűségének vizsgálatát, miután az ENSZ és számos jogvédő szervezet felemelte a hangját a foglyok kínzása ellen. A hadsereg hivatalosan csak 96 órán keresztül tarthatja fogva az elfogott tálibokat, kivéve, ha a védelmi miniszter írásban engedélyezi a kihallgatásra szánt idő 30 napra történő meghosszabbítását. A brit erők mellett az amerikaiak igyekeznek akadályozni az afgán titkosszolgálat számára történő átadásokat, tekintve, hogy az afgán erők számos esetben nem veszik figyelembe a nemzetközi jogi szabályozásokat, így a fogvatartottak rendszeres kínzásnak vannak kitéve.

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. október
Október igen mozgalmas volt a Szövetség számára. A NATO vezető tisztségviselői – köztük az október 1-jén hivatalba lépett, Anders Fogh Rasmussent váltó új főtitkár, Jens Stoltenberg – számos tag- és partnerországba ellátogattak, amelynek során többek között megvitatták az ukrán válság aktuális fejleményeit és a walesi csúcstalálkozón hozott döntések végrehajtásának részleteit. E hónapban a Szövetség két nagy hadgyakorlatot is végrehajtott, amelyeken a szárazföldi haderőnem, a légierő és a haditengerészet is képviseltette magát. Október második felében az orosz katonai aktivitás fokozódását tapasztalhattuk Európa határai mentén: 21-én, valamint 28-29-én a NATO-tagállamok légierői orosz gépek szokatlan intenzitású légi tevékenységéről kaptak riasztást, amit a szakértők erődemonstrációnak értékeltek.

NATO Hírfigyelő - 2014. szeptember
Szeptember meghatározó eseménye vitathatatlanul a walesi csúcstalálkozó volt, melynek középpontjában az ukrán-orosz konfliktus, illetve a NATO kollektív védelmi és reagáló képességének megerősítése állt. Emellett a csúcson olyan, az egyes konfliktus sújtotta térségekkel kapcsolatos kihívások is nagy figyelmet kaptak, mint az Iszlám Állam nevű szervezet elleni fellépés Irakban. A NATO-tagországok állam- és kormányfői határozottan elítélték Oroszországot, amiért önhatalmúlag, a nemzetközi jogot megsértve annektálta a Krím-félszigetet, és szándékosan destabilizálja Kelet-Ukrajnát. Ezzel kapcsolatban a Szövetség megerősítette, hogy továbbra is határozottan kiáll Ukrajna területi egységének és szuverenitásának helyreállítása mellett. Afganisztánnal kapcsolatban a Szövetség tagállamainak vezetői a közép-ázsiai ország hosszú távú támogatása mellett kötelezték el magukat, így az ISAF-művelet 2014 végi lezárása után 2015-ben el kívánják indítani a „Resolute Support” kiképző-támogató műveletet, biztosítani fogják az afgán biztonsági erők finanszírozását, valamint szorosabb együttműködést építenek majd ki a helyi kormányzattal. Mindezek mellett fontos személyi változás is történt a NATO élén, hiszen a hónap végén Anders Fogh Rasmussent Jen Stoltenberg korábbi norvég miniszterelnök váltotta a főtitkári poszton.

NATO Hírfigyelő – 2014. július-augusztus
Bár a nyári hónapok rendszerint nem bővelkednek eseményekben, idén az orosz-ukrán válság és a walesi csúcs is meghatározta a Szövetség mindennapjait, amely erre az időszakra is tartogatott fontos fejleményeket. Hogy csak néhányat említsünk: a Malajziai Légitársaság utasszállító repülőgépének szerencsétlensége, az orosz segélyszállítmány körüli viták, valamint a Szövetség által nyilvánosságra hozott műholdfelvételek, amelyeken világosan látszik, hogy orosz fegyveres erők műveletet hajtanak végre Ukrajna határain belül. Anders Fogh Rasmussen több NATO tag- és partnerországgal folytatott megbeszéléseket, amelyek középpontjában a csúcs előkészületei és főbb témáinak megvitatása álltak.

XV. Euro-atlanti Nyári Egyetem – Fókuszban Magyarország 15 éves NATO-tagsága
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
A NATO védelmi- és külügyminisztereinek brüsszeli találkozói – 2014. június
NATO Hírfigyelő - 2014. június
A NATO Katonai Bizottságának májusi ülése és a Global Security Forum

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2014 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem