EU Figyelő - 2010. február

Február 2-án európai uniós elfogatóparancsot adott ki egy krakkói bíróság az ellen a svéd állampolgár ellen, akit azzal gyanúsítanak, hogy ő tervelte ki az auschwitzi haláltábor bejárata felett elhelyezett felirat ellopását. A lengyel hatóságok 5 lengyel állampolgárt vettek őrizetbe annak gyanújával, hogy ellopták, és három részre vágták az „Arbeit macht frei” szövegű feliratot. Alapos a gyanú azonban, hogy a lopás értelmi szerzője és kitervelője egy svéd állampolgár, bizonyos Anders Högström volt. Az elfogatóparancs szerint, ha az Európai Unió 27 tagállama között valamelyikben rábukkannak a keresett személyre, kötelesek előállítani és kiadni a lengyel hatóságoknak. A felirat tavaly december 18-án történ ellopása nagy visszhangot váltott ki Izraelben, a nemzetközi és a zsidó közösségekben egyaránt. Lengyelország megszállása idején egyedül az auschwitzi haláltáborban több, mint egymillió zsidót gyilkoltak meg. A feliratot (melynek magyar jelentése : „ A munka szabaddá tesz”) az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. Az eredeti felirat – melyet restaurálnak – helyén egy másolat látható, azonban a lengyel hatóságok valószínűsítik, hogy a másolat marad a bejárat fölött, mivel a megrongált eredeti nem állná ki az időjárás viszontagságait.

Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök február elején, három napos izraeli látogatása során beszélt arról, hogy támogatja Izrael európai uniós tagságát, és bízik abban, hogy egy napon Izrael az európai közösség része lehet. Kijelentése azonban nem tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. Az Unió illetékes miniszterei 2008-ban megállapodtak ugyan arról, hogy rendszeresítik és intenzívebbé teszik az Európai Unió és Izrael közötti párbeszédet, ám ezt az együttműködést a 2008 végén kirobbant gázai háború következtében felfüggesztették; azóta az Európai Unió és Izrael közötti diplomáciai kapcsolatok nem tudtak előrelépni. Nem javít a helyzeten az a tény sem, hogy a 2009 eleje óta hivatalban lévő izraeli Netanjahu nem támogatja az Európai Unió közel-keleti politikájának keretében megfogalmazott „két állam” megoldását (nevezetesen, hogy Gázában és Ciszjordániában létrehozzanak egy teljesen önálló palesztin államot). Ezzel szemben Izrael a leendő palesztin állammal történő széleskörű lakosság- és területcserét támogatja.

Serge Brammertz, a Jugoszláviában elkövetett háborús bűncselekményeket vizsgáló Nemzetközi Büntetőtörvényszék főügyésze szerint a kilencvenes években Délkelet-Európában elkövetett háborús bűnök kivizsgálására és az eljárás lefolytatására létrehozott törvényszék létezése még mindig indokolt.

Serge Brammertz (Forrás: icty.org)

A belga szakember az Európai Parlamentnek tett nyilatkozatában kiemelte, hogy a Balkán jövőbeni uniós tagsága és a törvényszékkel történő együttműködés szorosan összefügg egymással. Ugyanis, mielőtt a térség országai csatlakoznának az Unióhoz, jó eredményeket kell felmutatniuk a háborús bűnösök felelősségre vonása kapcsán.

Brammertz ismertette a tényeket is: 161-ből 121 vádlott esetében volt eredményes a tárgyalás; ezek közül a legkiemelkedőbb eredmények Radovan Karadzic, Slobodan Milosevic, valamint Ante Gotovina elfogásai voltak. Hangsúlyozta annak a döntésnek a jelentőségét, mely szerint Jadranka Kosor horvát miniszterelnök 2009 októberében szakértői csoportot állított fel annak érdekében, hogy az 1995-ös Vihar hadművelettel kapcsolatos hiányzó dokumentumokat felkutassák.

Február 4-én a Fehér Ház bejelentette, hogy Barack Obama, az Amerikai Egyesült Államok elnöke nem vesz részt a májusban esedékes Európai Unió – Amerikai Egyesült Államok csúcstalálkozón. A döntés indoklásában az áll, hogy az elnök hazai programjai egyelőre még bizonytalanok, és elsősorban az országát érintő politikai és belső gazdasági problémákra kíván nagyobb figyelmet összpontosítani. Ugyanakkor elhangzottak a nemrég életbe lépett Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos fenntartások is. A döntés különösen (több prominens európai állam mellett) az Európai Unió soros elnöki tisztségét vivő Spanyolország számára okozott nagy csalódást. A New York Times egyik cikke arra hivatkozik ugyanakkor, hogy az Európai Unió kezdi Washington szemében elveszíteni fontosságát például Kínával szemben. Mike Hammer, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője cáfolatként elmondta, hogy ugyan nem szerepel a tervek között az Amerikai Egyesült Államok elnökének részvétele a madridi csúcstalálkozón, ez nem jelenti azt, hogy ne folytatnának továbbra is szoros együttműködést olyan kiemelt területeken, mint például Afganisztán, a terrorizmus elleni harc, vagy éppen a globális felmelegedés.

Az USA külügyminisztériumának szóvivője úgy nyilatkozott, hogy a Reformszerződés következtében történt változások is nagy szerepet játszhattak az amerikai elnök európai látogatásának elmaradásában. A spanyol elnökség feladata a Szerződéssel létrejött új tisztségek feladatkörének elhatárolása, valószínű azonban, hogy még Spanyolország sem tudná megmondani, hogy kivel kell(ett volna) Obamának találkoznia a csúcson.

Annak ellenére, hogy sok európai parlamenti képviselő elégedetlenségének adott hangot José Manuel Barroso első bizottságának tevékenységével kapcsolatban, a két legnagyobb frakció határozott támogatása mellett február 9-én az Európai Parlament plenáris ülésén megszavazták a portugál politikus második Bizottságát.

A képviselők 488 igen, 137 nem, és 77 tartózkodó szavazat mellett megszavazták Barroso új összetételű, második bizottságát. A néppárti, a liberális és a szocialista frakció „igen”; a Zöldek és a Szabad és Demokrácia Európája „nem” szavazatukról, míg a konzervatív ECR frakció tartózkodásáról tájékoztatott.

A Bizottság elnöke első beszédében kifejtette, hogy a hangsúlyt az Európa 2020 Stratégiára fogják helyezni; a Lisszaboni Szerződésben pedig az új politika végrehajtását megkönnyítő eszközt lát.

Február 10-én az Európai Parlament elfogadta azt a jelentést, mely a nők és férfiak társadalmi szerepének egyenlőségét vizsgálta az alábbiak tekintetében: fokozottabb fellépés a nőkkel szembeni erőszak ellen; egyenlő munkabér a nőknek és a férfiaknak; az apasági szabadság megteremtésének lehetősége. A képviselők arra kérik a Bizottságot, hogy javasoljon a nők elleni erőszak megelőzésére és leküzdésére vonatkozó irányelveket. A Parlament európai évet is szentelne az ügynek, valamint támogatja a spanyol elnökség azon elképzelését, ami az áldozatok számára biztosítana egy uniós segélyvonalat. Az Unió egyik irányelve rendelkezik az anyasági szabadságról, viszont nem tesz említést az apák számára kiadható szabadságról. A képviselők felszólították a Bizottságot, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt a kérdés minél hamarabbi megnyugtató rendezése érdekében.

Február 11-én az Európai Parlament nem hagyta jóvá azt az ideiglenes megállapodást, amely lehetővé tette volna, hogy a SWIFT rendszeren keresztül Európa banki adatokat adjon át az Egyesült Államoknak. Az egyezmény létrejötte esetén az Amerikai Egyesült Államok terrorelhárítási tevékenységét könnyítette volna meg. A szavazás során mindössze 196 képviselő támogatta az indítványt, míg 378 képviselő ellene szavazott. Az eredmény azonban sejthető volt, mivel a téma napirendre kerülése óta a képviselők túlnyomó többsége a tervezet ellen kampányolt.

Azonban nem csupán egy szerződés elutasítását jelenti ez az esemény: a Parlament első ízben gyakorolta a Lisszaboni Szerződés által megnövelt hatáskörét, ugyanis az elutasítás joga eddig nem terjedt ki nemzetközi egyezményekre. Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke üdvözölte a döntést, mivel szerinte a tervezetben nem volt megtalálható a biztonság és a polgári szabadságjogok közötti szükséges egyensúly. Az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériuma csalódottságát fejezte ki a döntéssel kapcsolatban: „a döntés egy fontos terrorizmus-ellenes programot szakít meg, amely több mint 1500 jelentéssel és több követendő vezérfonallal látta el az európai kormányok hatóságait, valamint jelentősen hozzájárult az Európai Uniónak és az Amerikai Egyesült Államoknak a terrorizmus elhárítása érdekében tett közös erőfeszítéseinek sikeréhez.

Február 25-én az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta legfrissebb, időközi gazdasági előrejelzését, mely szerint az unió gazdasága fokozatosan helyreáll, ugyanakkor még mindig akadnak bizonyos akadályozó tényezők. A Bizottság úgy számol, hogy az euro-övezetben és az Európai Unióban a GDP 2010-ben várhatóan 0,7%-kal fog növekedni. A jelentésben foglaltak szerint az Európai Unió történetének leghosszabb és legmélyebb recessziója véget ért, ugyanis 2009 harmadik negyedévében a reál GDP ismét növekedni kezdett. A negyedik negyedévben – az előrejelzésekkel összhangban – egyes átmeneti tényezők hatására a növekedés üteme gyengülni kezdett. Olli Rehn, a monetáris politikáért és gazdasági ügyekért felelős biztos elmondta, hogy az Unió gazdasági fellendülése szemmel látható, ugyanakkor még mindig gyenge lábakon áll. Elsőszámú célként tűzte ki az európai gazdaság fenntartható és erős pályára történő visszaállítását. Ennek eléréséhez a gazdaság fellendítésén és az államháztartás konszolidálásán át vezet az út.