EU Figyelő - 2010. január

Január 1-jén Spanyolország átvette Svédországtól az Európai Unió soros elnöki tisztségét, őket követi majd az év második felében Belgium, illetve 2011 első felében Magyarország. Spanyolország minden téren szorosan együtt kíván működni az elnökségi triót alkotó másik két tagállammal, és hangsúlyozták, hogy ezzel az uniós döntéshozatal következetességét kívánják erősíteni. Madrid feladatai bizonyos mértékben eltérnek azonban az eddigi elnökségi feladatoktól, mivel a Lisszaboni Szerződés számos olyan újítást tartalmaz, melynek értelmében egyes feladatkörök átkerülnek az állandó elnök és a külügyi főképviselő hatáskörébe. Precedens értékű lesz tehát Spanyolország fél éves elnöki ciklusa abból a szempontból, hogy mennyire képesek átültetni a Reformszerződésben foglalt új intézkedéseket a gyakorlatba.

A spanyol-belga-magyar elnökségi trió hivatalos logója. (Forrás: eu2010.es)

Spanyol sajtóértesülések szerint 80 fővel emelték meg az Európai Unióhoz delegált spanyol képviseleten dolgozók számát; Madridban egy 40 főt számláló bizottság működik Nicolás Martínez-Fresno y Pavia, a spanyol elnökség főképviselője vezetésével, valamint minden minisztérium munkáját segíti egy-egy külön elnökségi apparátus is, abból a célból, hogy Spanyolország minél hatékonyabban és zökkenőmentesen tudja ellátni elnöki teendőit. Egyes források tudni vélik azt is, hogy az ország vezetői 55 millió euróra becsülik az elnökséggel kapcsolatban felmerülő költségeket.
Január 5-én José Luis Zapatero meghívta irodájába az úgynevezett „bölcsek csoportját” alkotó neves szakembereket és jeles európai vezetőket. A csoport 2008-ban alakult meg, a volt spanyol miniszterelnök, Felipe Gonzalez vezetésével, és tagjai között olyan prominens személyek is megtalálhatóak, mint például Jacques Delors, az Európai Bizottság 1985 és 1994 közötti elnöke, Lykke Friis, a Koppenhágai Egyetem professzora, Rainer Münz osztrák közgazdász, Rem Koolhas holland építész, Kalypso Nicolaidid görög professzor, valamint Lech Walesa korábbi lengyel elnök. A megbeszélés fő célja, hogy „a bölcsek” tanácsaikkal segítség megvalósítani a spanyol elnökség fő célját, azaz az európai gazdasági kormányzás megteremtését. A spanyol vezetés ugyanis azt szeretné, hogy a tagállamok foglalkoztatási- és gazdaságpolitikája egyaránt közösségi irányítás alá kerülne. Az El País spanyol lap szerint Zapatero a pénzügyi és adópolitika terén is tanácsot kért. A bölcsek várhatóan a spanyol elnökséget záró rendes csúcson fogják prezentálni jelentésüket.
Január 7-én az Európai Bizottság a sikertelen karácsonyi amerikai merényletkísérletre reagálva repülésbiztonsági szakemberekkel egyeztetett Brüsszelben a már régóta viták tárgyát képező testszkennerek bevezetéséről. A Bizottság úgy vélekedik, hogy a testszkennerek alkalmazásával hatékonyabban lehetne kiszűrni az esetleges terrortámadásokra utaló jeleket. Az uniós tagországok szabadon használhatják ezeket a berendezéseket, feltéve, ha alkalmazásuk nem ütközik semmilyen nemzeti, vagy uniós jogi akadályba. Ezen berendezések esetleges alkalmazásáról utoljára 2008-ban tárgyalt a Bizottság, akkor azonban további vizsgálatok és elemzések lefolytatását tartotta szükségesnek. Az első ilyen berendezéseket várhatóan a Heathrow repülőtéren fogják üzembe helyezni az elkövetkező hetekben.
A személyiségi jogok védelmezői azt állítják, hogy a szkennerek azáltal, hogy túlzottan élethű képet adnak az emberi testről, sértik az állampolgárok személyiségi jogait, és egyéb, kényes kérdéseket is felvetnek.[]
Január 7-én a spanyol sajtó szerint Párizs megerősítette, hogy Ahmed Masade lehet a Mediterrán Unió titkárságának első vezetője. Sajtóértesülések szerint Franciaország, Spanyolország, Egyiptom, Tunézia és Jordánia képviselői január 5-i találkozójuk során állapodtak meg Masade személyéről. A Mediterrán Unió kezdeményezést ugyan már másfél évvel ezelőtt, a francia EU elnökség időszakában létrehozták, hivatalos kereket között egyelőre még nem működik, mivel eddig számos meghatározó kérdést (főtitkár személye, alapokmányának szövegét) nem sikerült tisztázni.

 Január 10-én hivatalos megnyitó ünnepséggel megkezdődött Magyarország idei legjelentősebb kulturális eseménysorozata, a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa program. A 2009-es címek odaítélése óta minden évben két tagállam ad otthont a kulturális eseménysorozatnak, ez 2010-ben Magyarország (Pécs) és Németország (Essen) lesz. A két Európai Unió-tag állam mellett nem EU-s országként Törökország is lehetőséget kapott a rendezvénysorozatban való részvételre. Az ünnepséget némiképp beárnyékolta az, hogy a tervezett programmal kapcsolatos beruházások közül egyelőre egy sem készült még el.

A rendezvénysorozat hivatalos megnyitója. (Forrás: bama.hu)

A január 11-i héten az Európai Parlament illetékes szakbizottságai megkezdték az európai uniós biztos-jelöltek meghallgatását. A biztos-jelöltek túlnyomó része a képviselők többsége szerint megfelelő szakmai háttérrel rendelkezik új pozíciója betöltéséhez, pár jelölttel szemben azonban komoly szakmai kétségek merültek fel. Pótmeghallgatásra utasították a holland Neelie Kroest (versenypolitikáért felelős biztos), és kételyek merültek fel a litván Algirdas Semeta adóügyi biztos jelöltségével kapcsolatban. Rumiana Jelevát, aki a nemzetközi együttműködést, humanitárius segítségnyújtást és válságkezelést magában foglaló poszt várományosa volt, korrupciós vádakkal illették. A vádak alapját azok az értesülések képezték, melyek szerint Jeleva politikai megbízatása mellett megtartotta a Global Consulting cég tulajdonjogát, ami mind a bolgár, mind az uniós szabályokkal összeférhetetlen. Az Európai Néppárt január 19-én közleményben tudatta, hogy Rumjana Jeleva elállt a jelöltségtől, valamint a Bojko Boriszov bolgár kormányfőnek küldött levelében a külügyminiszteri pozíciójáról is lemondott.
Olli Rehn, a gazdasági és monetáris ügyekért felelős tárca várományosa január 11-i meghallgatásán két területen foglalt konkrétan állást. Egyrészt azt szeretné elérni, hogy az Európai Unió tagállamait egy közös uniós főképviselő képviselje az olyan nagy horderejű gazdasági találkozókon, mint például a G20 csúcsok. Elmondta, hogy amennyiben megválasztják, pár hónapon belül benyújtja az illetékeseknek jelöltje nevét és a feladatkörre vonatkozó tervezetet. Ez az ötlet egyébiránt már korábban felmerült (a kül- és biztonságpolitikai főképviselő pozíciójának mintájára), de akkor ellenzői között még megtalálhattuk Németországot és Franciaországot). Másrészt Rehn ragaszkodik ahhoz, hogy a képviselők elfogadják az új uniós pénzügyi felügyeleti rendszert.
Végül pozitív jelzést kapott az illetékes szakbizottságoktól a 25 Európai Unió biztos-jelölt, és már csak az új bolgár jelölt, Krisztalina Georgieva meghallgatása van hátra. Ha február 3-i meghallgatása sikeres lesz, akkor akár már február 9-én megszavazhatja az Európai Parlament az új összetételű Európai Bizottság összetételét.
Január 20-án az Európai Parlament képviselői újabb öt évre megválasztották Nikiforosz Diamanduroszt az európai ombudsmani pozícióra. Elődje, Jacob Söderman nem töltötte ki öt éves ciklusát, hanem 2003-ban visszavonult – Diamandurosz ekkor vette át tisztségét, és olyan jól végezte dolgát, hogy a 2004-ben felálló Európai Parlament ismét megválasztotta.
Az Európai Ombudsmanhoz fordulhat az összes európai állampolgár, sőt, valamennyi, az Európai Unió bármelyik tagállamában székhellyel rendelkező egyesület, vállalat, amennyiben panasszal kívánnak élni az uniós intézmények bármelyikével szemben. A görög jogász – aki európai megbízatása előtt hazája első ombudsmanja volt – elmondta, hogy többségében az Európai Bizottság ellen érkeztek panaszok (66%); míg az Európai Személyzeti és Felvételi Hivatal ellen érkezett kifogások az összes beadványok 10%-át tették ki. A görög politikus az olasz Vittorio Bottolit, az olaszországi Venetto régió ombudsmanját, valamint Pierre-Yves Monette korábbi belga szövetségi ombudsmant utasította maga mögé.
Január 20-án José Luis Rodriguez Zapatero, az Európai Unió soros elnöki tisztségét vivő Spanyolország miniszterelnöke az Európai Parlament előtt ismertette a spanyol elnökség programjának prioritásait. Zapatero, aki beszédében többek között az Európai Unió energiafüggőségének csökkentésére szólított fel, az alábbi fő célokat emelte ki:
• Az oktatás és kutatás színvonalának emelése;
• Az ipari tevékenység fenntarthatóbbá tétele az éghajlatváltozás elleni harc jegyében (elektromos autók gyártása);
• Az online, internetes kereskedelem erősítése, a digitális belső piac megteremtése;
• Az energetikai közös piac kiépítése és az Unió energiafüggésének csökkentése;
• Az Európai Unió 2020-as stratégiájának kialakítása

José Luis Rodriguez Zapatero. (Forrás: topnews.in)

Január 25-26-án az Európai Unió külügyminiszterei Brüsszelben üléseztek, hogy a haiti földrengés következményeinek enyhítésére szolgáló intézkedésekről döntsenek. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács állandó elnöke azt indítványozta az állam- és kormányfőknek, hogy február 11-én, egy informális ülésen vitassák meg a kérdést. A miniszterek az azt megelőző héten egy rendkívüli ülésen 92 millió eurós támogatásról döntöttek, melyből a magyar részvétel 100.000 eurót ( 27 millió forint) tesz ki. Az Európai Bizottság saját forrásból 30 millió eurót ajánlott fel, az Európai Unió 100 millió eurót különített el a kormányzati képességek helyreállítására, míg Catherine Ashton külügyi és biztonságpolitikai főképviselő további 200 milliós hosszú távú segítségre tett ígéretet.
A tanácskozáson azonban a nem anyagi jellegű témák domináltak. A képviselők egy olyan csendőrség típusú uniós csoport felállításáról egyeztettek, ami ENSZ felügyelet alatt látná el feladatait a karibi szigetországban.