NATO Hírfigyelő - 2009. november

Partnerkapcsolatok

November 3-án a német külügyminiszter, Guido Westerwelle látogatást tett a brüsszeli NATO Főhadiszálláson, ahol találkozott a szervezet főtitkárával, Anders Fogh Rasmussennel. Tárgyaltak az afganisztáni törekvésekről, a NATO-Oroszország kapcsolatokról és az új stratégiai koncepció kialakításáról. Egyetértettek abban, hogy fokozni kell az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy átadhassák az irányítást az afgán népnek országuk felett – természetesen amikor készen állnak rá. Rasmussen hangsúlyozta, hogy az orosz kapcsolatokat is fejleszteni kell, azonban mindig a NATO fő irányelveihez igazodva. November 26-án a maga a főtitkár látogatott el Berlinbe, ahol többek között Angela Merkellel, Horst Köhler köztársasági elnökkel és Westerwelle külügyminiszterrel találkozott. Rasmussen felhívást intézett a Szövetség tagállamaihoz, hogy fokozzák afganisztáni elkötelezettségüket és segítsék az afgán népet, hogy átvehessék saját országuk irányítását. „Minél többet teszünk most, annál hamarabb elérjük azt a pontot” – mondta. Ezzel szemben jóval nagyobb biztonsági kockázatot jelentene az, „ha arra készülünk, hogy elmenekülünk.” Németország egyébként a harmadik legnagyobb erővel rendelkezik Afganisztánban, 4245 katonával.

Anders Fogh Rasmussen Angela Merkellel találkozott Berlinben, november 26-án. (Forrás: nato.int)

Rasmussen főtitkár az elmúlt hónapban látogatását tette a Balkán több országában: Szlovéniában, Bosznia-Hercegovinában és Montenegróban is járt. E két utóbbi ország korábban Tagsági Akcióterv (MAP) tagságért folyamodott, amelyről a döntés december 4-e körül várható. A főtitkár november 18-án Magyarországon is járt, ahol Bajnai Gordon miniszterelnökkel, Balázs Péter külügyminiszterrel, Szekeres Imre honvédelmi miniszterrel és Katona Béla parlamenti képviselővel találkozott.
20. találkozóját tartotta a SILK Virtuális Selyemút (Virtual Silk Highway) Projekt Felügyelő Bizottsága a NATO Központjában november 3-tól 6-ig, ahol a Kaukázus, Közép-Ázsia és Afganisztán akadémiai közösségeinek internet-összeköttetési lehetőségeiről tanácskoztak. A NATO Tudomány a Békéért és Biztonságért (SPS) programja keretében indították útjára a SILK-et 2002-ben, hogy a fent említett régió (akkor még) 8 partner államának akadémiai intézményeit elektronikusan összekapcsolják. A program 2010 júniusában ér véget, ekkor a NATO átadja az irányítást az Európai Bizottság által finanszírozott Közép-Ázsiai Kutatási és Oktatási Hálózat (CAREN) projektnek. A SILK hálózat afganisztáni kiterjesztésének köszönhetően Kabulban már 15 akadémiai és kormányintézményt csatornáztak be a hálózatba, és nemsokára hét másik afgán tartományt is bevonnak a projektbe.
November 9-10-én Oslóban találkoztak Oroszország és a NATO tagállamok szakértői, hogy nukleáris kérdésekről tanácskozzanak. A NATO-Oroszország Tanács négy atomhatalma (Franciaország, Oroszország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok) értelmezte saját nukleáris doktrínáját, illetve független szakértők prezentáltak az elrettentés kérdéséről. A szeminárium célja a kölcsönös megértés, a nyitottság és az átláthatóság elősegítése volt. A találkozón részt vettek szakértők, a Tanács tagállamainak hadügy- és külügyminisztériumának nukleáris ügyekért felelős képviselői, továbbá a NATO nemzetközi törzs képviselői. A NATO és Oroszország közti párbeszéd fordulópontja 2002-ben következett be, amikor a római csúcstalálkozón létrehozták a NATO-Oroszország Tanácsot.[]
November 9-én Claudio Bisogniero lehetett az első NATO főtitkárhelyettes, aki ellátogatott Kínába. A három napos látogatás során találkozott a kínai külügyminiszter-helyettessel, Zhang Zhijunnal, a Kínai Kommunista Párt prominens tagjaival, illetve beszédet mondott a Kínai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében. Hangsúlyozta, hogy Kína, a növekvő globális hatalom szomszédja Afganisztánnak, annak az országnak, ahol a NATO jelentős műveleteket folytat. Minthogy napjainkban a globális fenyegetések sokasodnak, a két fél biztonsági érdekei egyre közelebb kerülnek egymáshoz, ezért együtt kell dolgozniuk, hogy leküzdjék a kihívásokat. Ezt követően tárgyaltak Kína és a NATO közös biztonsági érdekeiről, többek között Afganisztán stabilizálásáról, a terrorizmus elleni harcról, a tömegpusztító fegyverek proliferációjáról, továbbá a két fél részvételéről a kalózkodás elleni műveletekben az Ádeni-öbölben. Megegyezés született azt illetően, hogy a NATO-kínai kapcsolatokat a jövőben a nyílt kommunikáció és a növekvő együttműködés kell, hogy jellemezze.
A látogatás előzménye egy héttel korábban a szövetség northwoodi Haditengerészeti Parancsnoksága képviselőinek pekingi látogatása volt. A kínai védelmi minisztérium által szervezett nemzetközi találkozón részt vett a NATO katonai törzsének és haditengerészeti erőinek képviselői mellett az Európai Unió Haditengerészeti Erőinek (EUNAVFOR) és a bahreini bázisú Közös Haditengerészeti Erőknek (CMF), valamint India, Japán, Pakisztán és Oroszország haditengerészeteinek képviselői. Közös álláspontjuk kiemelte, hogy az Ádeni-öböl és a Szomália partjainál folyó kalóztevékenységét látva tovább kell fokozniuk a kalózkodás elleni fellépést, amit az információ-megosztás is jelentősen segít.
Ezzel közel egy időben, november 9-én a NATO Standing Maritime Group 1 (SNMG1) átvette a szövetség Óceáni Pajzs (Ocean Shield) nevű ádeni-öbölbeli kalózellenes műveletének vezetését az előző öt hónapban e feladatot ellátó SNMG 2 köteléktől. Néhány nappal ezelőtt pedig, november 30-án a Seychelle-szigetekről járőrözésre induló portugál haditengerészeti fregatt, a „Álvares Cabral” elfogott egy kalózcsapatot, amely megtámadott egy spanyol felségjelzésű halászhajót a Szomáliai-medencében. A portugál hajó az SNMG1 alárendeltségébe tartozott, de az akció végrehajtásában részt vettek a térségben állomásozó EUNAVFOR erők és a Seychelle-szigeteki Parti Õrség is.
November 16-án informális NATO-Ukrajna találkozót rendeztek a NATO főtitkár vezetésével, valamint a NATO és Ukrajna védelmi minisztereinek részvételével. A megbeszélés Ukrajna nemzetvédelmi és biztonsági szervezeteinek jelenleg is zajló átalakításáról szólt, elsősorban a gazdasági válság és Ukrajna első Éves Nemzeti Programjának tükrében. Ez a program az euro-atlanti integráció felgyorsításához szükséges lépéseket tartalmazza. Rasmussen főtitkár véleménye szerint Ukrajna jó úton halad, és már jelentős változások történtek a védelmi szféra átalakítása terén, de tovább kell folytatni a belső átalakítást és alkalmazkodni kell az euro-atlanti térség követelményeihez. Ez ugyanakkor fontos az ukrán emberek számára is, hiszen a programnak köszönhetően országuk folyamatosan halad a modernizáció útján.
November 16-tól a NATO három napos kurzust tartott az izraeli Haifában az SPS program keretében. A kurzus célja az volt, hogy szakmabelieket képezzenek tovább a tömegkatasztrófák kezeléséről és a felkészülés módszereiről. A kurzuson részt vettek többek között orvosok, ápolók, rendőrök, tűzoltók, mentőcsapatok tagjai, és mindenki, aki érintett lehet a katasztrófák elhárításában. A közös tanulás elősegítheti a koordinációt és az együttműködést a különböző intézmények között a hatékony reagálás érdekében.
November 18-án a NATO Katonai Bizottságának elnöke, Giampaolo Di Paola admirális is ellátogatott Izraelbe Gabi Ashkenazi altábornagy, az Izraeli Védelmi Erők vezetőjének meghívására. A kétnapos látogatás a Mediterrán Párbeszéd keretei között zajlott. Az admirális több bázist is meglátogatott, eközben köszönetet mondott Izrael részvételéért a Mediterrán Párbeszédben. Ezután találkozott Ehud Barak védelmi miniszterrel is, akivel az afganisztáni helyzetről és az új stratégiai koncepció jövőjéről egyeztettek.
November 19-én az aláírást követően a megvalósítási szakaszba lépett a Jordánia számára kidolgozott új Mediterrán Párbeszéd Trust Fund program. Az új projekt a Jordániával már kialakított Trust Fund tapasztalataira épül, és két alapvető célja van: egyrészt finanszíroz egy aknákkal és fel nem robbant háborús lőszerekkel kapcsolatos oktatási programot, másrészt támogatja a Zarqa-ban az újonnan épült lőszer megsemmisítő üzem eszközeinek vásárlását, felszerelését és üzembe helyezését. Technikai felkészítést és vezetési tréninget is biztosítanak, amennyiben szükséges. Ezt a lépést mindkét fél a Jordánia és a Szövetség közti erősödő együttműködés jelentős lépéseként jellemezte.
November 26-án a NATO útjára indította Üzbegisztánban új projektjét, melynek célja 1100 tonna Melange rakéta hajtóanyag megsemmisítése. Ezt a szovjet időkből visszamaradt rendkívül mérgező anyagot jelenleg olyan körülmények között tárolják, amely potenciálisan veszélyt jelenthet a lakosságra és a környezetre egyaránt. A megsemmisítés folyamata körülbelül egy évet vesz majd igénybe, amelyhez azt a mobil üzemet fogják igénybe venni Oqtoshban, melyet már sikerrel alkalmaztak Azerbajdzsánban is. A projektet az SPS Program finanszírozza, illetve az üzbég kormány felajánlotta támogatását a szükséges vegyszerek, logisztika és infrastruktúra biztosításához. Az átalakító korábban már 1300 tonna Melange-ot alakított át veszélytelen műtrágyává.

Úton az új stratégiai koncepció felé

Októberben hírt adtunk arról, hogy megkezdődött a NATO új stratégiai koncepcióját előkészítő szakértői vitasorozat Madeleine K. Albright vezetésével. 2009. november 13-án a szlovéniai Brdoban került sor a második szemináriumra, amelyen ezúttal a NATO műveletek kerültek megvitatásra. A következő témakörökben folyt a megbeszélés:
- Milyen tanulságokat lehet leszűrni a NATO jelenleg zajló műveleteiből, és hogyan hasznosíthatók azok az új stratégiai koncepcióban?
- Hogyan küzdjön meg a NATO a felmerülő fenyegetésekkel?
- Mely területekre terjedjen ki a szövetség figyelme?
- Melyek a következő lépések az „átfogó megközelítés” koncepciójának megvalósítása felé, és hogyan garantálható a siker?
A következő szemináriumot Oslóban rendezik meg 2010 januárjában.

Anders Fogh Rasmussen, Madeleine K. Albright és Samuel Zbogar a NATO új stratégiai koncepciójának vitáján. (Forrás: nato.int)

ISAF és Afganisztán

November 5-én az Észak-atlanti Tanács és az ISAF műveletekhez hozzájáruló országok az Egyesült Államok kormányának képviselőivel találkoztak, hogy az afganisztáni rendezés jövőjéről tanácskozzanak. Összesen 43 ország képviseltette magát a megbeszélésen, ahol olyan témákat érintettek, mint az afgán választási folyamat, az afganisztáni helyzet stratégiai megközelítése, illetve a források kérdése. Felmerült többek között, hogy továbbra is szükséges az Afgán Nemzeti Biztonsági Erők megerősítése és a kiképzés fejlesztése; egy megbízható kabuli kormány kinevezésének szükségessége, amely erős és megbízható partnere lehet az ISAF-nek; továbbá kitértek arra is, hogyan lehetne megerősíteni a nemzetközi közösség tevékenységének civil komponensét. Hangsúlyozták a regionális megközelítés előnyeit, amely hozzásegítheti a missziót a sikerhez, jó példaként említve az afgán-pakisztáni együttműködést. Rasmussen főtitkár arra biztatta a hozzájáruló országokat, hogy erősítsék tovább afganisztáni jelenlétüket katonai, pénzügyi és civil eszközökkel, hogy Afganisztán mihamarabb átvehesse saját ügyeinek intézését.
November 17-én Rasmussen meglátogatta a NATO Parlamenti Közgyűlését Edinburgh-ben, ahol felkérte a tagállamokat, hogy növeljék katonai hozzájárulásukat a Szövetség munkájához, elsősorban a NATO Kiképző Missziójának támogatásához. Eközben alig kilenc hónappal azután, hogy a strassbourg-kehli csúcstalálkozón bejelentették a NATO Afganisztáni Kiképző Missziójának (NTM-A) létrehozását, november 21-én már ki is tűzték a NATO zászlaját Kabulban, Camp Eggersben. Ez a szövetségi misszió egyesülni fog az amerikaiak által vezetett CSTC-A-vel (Combined Security Transition Command – Afghanistan). Az NTM-A épít az Afgán Nemzeti Hadsereg kiképző-kapacitására, miközben nagyobb hangsúlyt fektet majd az Afgán Nemzeti Rendőrség kiképzésére. Afganisztán saját erejének növekedése a remények szerint közelebb hozza azt a napot, amikor majd ismét a kormányzat kezében összpontosulhat az ország biztonságának és stabilitásának fenntartásához szükséges erő. Ezzel egybecseng az a hír, hogy október 29-én 250 afgán rendőrt bocsátottak ki az alapképzés sikeres teljesítését követően. Ez a kibocsátó volt az első hulláma annak a projektnek, amelynek célja az afgán rendőrség létszámának növelése, 2013-ig 81.000-ről 161.000 főre.

A NATO 55. Parlamenti Közgyűlése Edinburgh-ben. (Forrás: nato.int)