EU Figyelő - 2009. november

November 3-án a cseh Alkotmánybíróság elutasította 17 cseh szenátor beadványát, akik a Lisszaboni Szerződés egésze ellen éltek panasszal. „A Reformszerződés nem áll ellentétben a Cseh Köztársaság alkotmányával” – jelentette be a testület állásfoglalását Pavel Rychetsky, a taláros testület elnöke. A beadvány alapján azt vizsgálták meg, hogy a Reformszerződés nem sérti-e Csehország szuverenitását.
Václav Klaus cseh államfő még aznap délután bejelentette, hogy a délelőtt nyilvánosságra hozott alkotmánybírósági döntés értelmében aláírta a ratifikációs dokumentumot. Ugyanakkor a cseh politikus éles bírálattal illette a döntést meghozó testület tagjait: döntésük indoklását nem megfelelőnek minősítette, és szerinte az állásfoglalásuk csak a Lisszaboni Szerződés elfogult politikai védelmét bizonyítja.

 November 7-én, szombaton, az Európai Unió a párbeszéd folytatására és a konfliktusok minél hamarabbi megoldására szólította fel közleményében a hondurasi belviszályban érintett feleket. Az Unió svéd elnöksége a kiadott közleményben aggályosnak nevezte, hogy a belpolitikai válság kezelésére kidolgozott megállapodás úgy tűnik, egyelőre nem valósul meg. Ugyanis az államcsínnyel hatalmából elmozdított Manuel Zelaya és az őt követő Roberto Micheletti ügyvezető elnök eredetileg egy nemzeti egységkormány kialakításáról állapodott meg (hogy véget vessenek a több hónapja húzódó belpolitikai válságnak). A jelenleg a tegucigalpai brazil nagykövetségen tartózkodó Zelaya állásfoglalása szerint azonban a párbeszéd végleg megszakadt a két fél között.
A múlt és a jelen prominens személyiségei a berlini tömeggel együtt ünnepelték a berlini fal leomlásának 20. évfordulóját november 9-én. A berlini megemlékezésen részt vettek a kommunizmus bukásához vezető korszak kulcsszereplői, úgy, mint Lech Walesa, a lengyel kommunista ellenes Szolidaritás vezetője, Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió volt elnöke. Csatlakozott hozzájuk Nicolas Sarkozy, Gordon Brown, Dimitrij Medvegyev, Angela Merkel és Hillary Clinton is.
November 13-án, pénteken Csehország kormányfője, Jan Fischer letétbe helyezte Rómában a Lisszaboni Szerződés ratifikációs okmányát. Ez azt jelenti, hogy minden akadály elhárult a Reformszerződés elől, azaz a Szerződés december 1-jén hatályba léphet.[]
Az Európai Unió szakminiszterei és az uniós intézmények képviselői november 18-án megállapodtak a 2010-es évre vonatkozó uniós költségvetésről, jelentette be a tárgyalást követő sajtótájékoztatón Algirdas Semeta, a költségvetési ügyekért felelős európai bizottsági tag. A litván politikus bejelentette azt is, hogy a megállapodás értelmében a kiadások összege eléri a 123 milliárd eurót; valamint, hogy a költségvetés elkülönít egy 300 millió eurós összeget a tej ágazat talpra állítását célzó intézkedésekre. A svéd pénzügyi államtitkár, Hans Lindblad szerint az elfogadott tervezet nagyon hatékony válasz a gazdasági válság nyomán felmerült kihívásokra. A költségvetésről a végső szót azonban az Európai Parlament mondja ki decemberi plenáris ülésén.
November 19-én, az Európai Unió állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján megszületett a döntés a Lisszaboni Reformszerződés által létrehozott két új pozíció betöltését illetően. Az Unió mind a 27 tagállamának egybehangzó döntése értelmében az Európai Unió elnöki tisztét Herman Van Rompuy belga miniszterelnök, míg az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője pozíciót Catherine Ashton brit kereskedelmi EU-biztos fogja betölteni. Van Rompuy – akinek elsődlegesen a kompromisszumkereső képességét méltatják – nyilatkozatában kifejtette, hogy igyekszik majd minden tagállam érzékeny pontjaira és érdekeire tekintettel lenni. Az Európai Unió célkitűzései közül különösen hangsúllyal kiemelte a decemberi koppenhágai klímakonferencia sikerének fontosságát, az Unió egységének megőrzését, szerepének növelését, illetve a munkahelyteremtés feladatát.
Van Rompuy talán nem a legismertebb európai politikus, azonban sokan rá gondoltak, amikor az Európa Tanács állandó elnöki pozíciója került szóba. Rompuy hazájában, Belgiumban már 1975 óta töltött be fontos állami tisztségeket. Korábban volt pénzügyminiszter majd miniszterelnök-helyettes is, mígnem tavaly megválasztották Belgium miniszterelnökévé.
Catherine Ashton előzőleg a brit Lordok Házának elnöke volt, tavaly pedig az Európai Bizottság kereskedelmi felelőseként tevékenykedett. A megbízatás elnyerésében két fontos tényező játszott szerepet: politikai hovatartozása (munkáspárti), illetve női mivolta. Tudniillik az esélyegyenlőség jegyében több európai nőszervezet felszólította az illetékes döntéshozókat, hogy az egyik „csúcspozícióra” állítsanak női jelöltet. Ez egybehangzott José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökének véleményével. A politikusasszony megbízatásához ugyan hivatalosan még az Európai Parlamentnek is hozzá kell járulnia, ám ennek az előzetes várakozások szerint nem lesz akadálya.
Az újonnan kinevezett külügyi főmegbízottat, Catherine Ashtont azonban máris támadják hazája, Nagy Britannia euroszkeptikus képviselői. Azzal vádolják ugyanis, hogy a politikusasszony még az 1980-as években pénzt fogadott el egy antinukleáris kampánycsoport nevében a Szovjetuniótól. Szóvivője útján Ashton kategorikusan elutasította az UKIP (United Kingdom Independence Party – Egyesült Királyság Függetlenség Pártja) vádját.
Joaquín Almunia gazdasági és monetáris ügyekért felelős európai biztos november 23-án egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy 2010-ben nem tervezik az euró zóna bővítését, és 2011-re is csak egy életképes pályázó akad, Észtország személyében. A balti állam az utóbbi időben ugyanis nagy erőfeszítéseket tett a csatlakozási feltételek eléréséért. Az észak-balti térségben működő Nordea Bank elemzői szerint azonban nem szabad készpénznek venni a dátumot, tekintve, hogy az észt gazdaság meglehetősen ingatag lábakon áll (a világválság hatására az idei gazdasági visszaesés 14,5 %-os volt, míg jövőre -1.5%-ot prognosztizálnak a szakemberek).
José Manuel Barroso november 27-én, pénteken bemutatta új bizottságának tagjelölti listáját. Az új jelöltek mellett Barroso néhány korábbi biztosnak is bizalmat szavazott. A finn Olli Rehn, az eddig a bővítésért felelős biztos a jövőben a gazdasági és monetáris ügyekkel foglalkozik majd, míg az eddig ezt a pozíciót betöltő Joaquín Almunia a versenypolitikáért lesz ezentúl felelős.
Az Európai Bizottság 2009-2014 közötti időszakra javasolt összetétele:

• José Manuel Barroso (Portugália): elnök

• Joaquin Almunia (Spanyolország): versenyképesség
• Catherine Ashton (Egyesült Királyság): külügyi főmegbízott
• Michel Barnier (Franciaország): belső piac és szolgáltatások
• Olli Rehn (Finnország): gazdasági és monetáris ügyek
• Dacian Ciolos (Románia): mezőgazdaság
• John Dalli (Málta): egészségügy és fogyasztóvédelem
• Karel De Gucht (Belgium): kereskedelem
• Stefan Füle (Csehország): bővítés
• Connie Hedegaard (Dánia): éghajlatváltozás
• Maire Geoghegan-Quinn (Írország): kutatás és innováció
• Janusz Lewandowski (Lengyelország): költségvetés/pénzügyi programozás
• Günther Oettinger (Németország): energia
• Janez Potocnik (Szlovénia): környezetvédelem
• Neelie Kroes (Hollandia): digitális ütemterv
• Andor László (Magyarország): foglalkoztatás, szociális ügyek és befogadás
• Maria Damanaki (Görögország): tengeri ügyek és halászat
• Johannes Hahn (Ausztria): regionális politika
• Rumiana Jeleva (Bulgária): nemzetközi együttműködés, humanitárius segítségnyújtás és válságkezelés
• Siim Kallas (Észtország): közlekedés
• Cecilia Malmström (Svédország): belügyek
• Andris Piebalgs (Lettország): fejlesztés
• Viviane Reding (Luxemburg): igazságügy, alapvető és állampolgári jogok
• Algirdas Šemeta (Litvánia): adózás és vámunió
• Antonio Tajani (Olaszország): ipar és vállalkozás
• Androulla Vassiliou (Ciprus): oktatás, kultúra, többnyelvűség és ifjúság
• Maros Sefcovic (Szlovákia): intézményközi kapcsolatok és adminisztráció

Jerzy Buzek ugyancsak november 27-én jelentette, be, hogy az Európai Parlament 2010. január 26-án, rendkívüli plenáris ülésen fog szavazni az új összeállítású Európai Bizottságról. A döntést elősegítendő a jelöltek meghallgatására január 10-e és 19-e között kerül majd sor.
November 30-án az Európai Uniói tagországainak belügyminiszterei jóváhagyták azt a rendeletmódosítást, hogy Szerbia, Macedónia és Montenegró állampolgárai vízum nélkül léphessenek be az Európai Unió területére. A módosítás december 19-től lép életbe, azzal a megkötéssel, hogy a három érintett ország polgárai 90 napot meg nem haladó időtartamig tartózkodhatnak vízum nélkül az Unió területén. A szakminiszterek egyetértettek a José Manuel Barroso által vezetett Európai Bizottság álláspontjával, azaz, hogy Bosznia-Hercegovina és Albánia még nem teljesítette az alapkövetelményeket, így a két ország állampolgárainak még vízumhoz kötött a beutazás. Azonban ha tartják magukat az előzetesen közölt ütemtervhez, és minden kritériumot teljesítenek, a Bizottság elképzelhetőnek tartja, hogy 2010 közepére az adott országokra vonatkozóan új javaslatot terjesszen be.
November 30-án Tobias Billström migrációs és menekültügyi politikáért felelős miniszter és Giorgi Baramidze grúz miniszterelnök-helyettes aláírta a Partnerség a Mobilitásért (Partnership for Mobility) egyezményt az Európai Unió és Grúzia között. Az aláírási ceremónián jelen voltak az Európai Bizottság képviselői, valamint azon európai uniós tagállamok képviselői, akik részt vesznek a programban. A Partnerség az Európai Unió és Grúzia közötti átfogó, strukturált és intenzív együttműködést hivatott elősegíteni a migráció területén.
Az Európai Unió Kínában vendégeskedő pénzügyi vezetőinek Ven Csia-pao kínai miniszterelnökkel folytatott megbeszélései után Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök és pénzügyminiszter (az euró övezeti országok pénzügyminiszteri tanácsának elnöke) úgy nyilatkozott, megérti, hogy a pénzügyi-gazdasági válság miatt a kínai kormány leállította a jüan felértékelését, de azt már nehezen tudja megérteni, hogy miért csökkent az utóbbi időben a hivatalos kínai pénznem árfolyama. Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke elmondta, hogy ígéretet kapott kínai kollégáitól a korábban működő, árfolyam-felértékelő politika folytatására, bár „talán nem azonnal”. Joaquín Almunia gazdasági és pénzügyi biztos ezzel kapcsolatban jelezte azt is, hogy a kínai illetékesek a jüan újbóli felértékelését a belső ösztönző gazdaságpolitika részének tekintik.