Szeptember 28-án és 29-én került sor az Európai Unió védelmi minisztereinek informális találkozójára Göteborgban, Svédországban. A tanácskozáson az unió védelmi miniszterei mellett részt vett Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint az Európai Bizottság és a NATO főtitkárság delegáltjai.
2009-ben lett tíz éves az Európai Biztonság- és Védelempolitika (ESDP – European Security and Defense Policy). Ez alatt az idő alatt az Unió 22 missziót vezetett 4 kontinensen, melyek során a tagállamok új erőforrásokat vontak be, a meglévőket fejlesztették, miközben a béke és biztonság előmozdításán dolgoztak. Az előzetes tervekkel összhangban a göteborgi találkozó többnyire a képességfejlesztés folyamatosságára fókuszált, illetve arra, hogy hogyan lehet jobban kihasználni a már meglévő képességeket, ezzel elősegítendő az Unió válságkezelésre történő felkészítését.
Az Európai Unió elnöksége rendszeresen szervez tematikus informális találkozókat az éppen soros elnöki tisztet betöltő országban, amik az Európai Unió ügyeinek szinte teljes spektrumát lefedik. Ezeken a találkozókon hivatalos döntések nem születnek, viszont lehetőséget adnak az illetékes szakminisztereknek, hogy szabadon megvitassák az Európai Unió éppen aktuális ügyeit. Érdekesség, hogy a féléves svéd elnöki ciklus alatt 11 informális találkozó kerül/került megrendezésre 7 helyszínen; és Göteborg egy héten belül 3 informális EU találkozónak adott otthont.
A szeptember 28-i első ülésnapon két fő kérdés került napirendre: az egységes tengeri felügyelet kérdése, valamint a harccsoportok hatékonyságának növelése.
Az egységes tengeri felügyelet tekintetében a miniszterek a legtöbb kérdésben egyetértettek, és a tagállamok képviselői hajlamosnak mutatkoztak egy integrált európai rendszer létrehozására. Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a tanácskozás után elmondta, hogy „a mai találkozón a miniszterek egyetértettek abban, hogy a tengeri felügyelet kérdésében a tagállamok, valamint a civil és katonai szereplők hatékony együttműködésére van szükség.”
Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője. (Forrás: topnews.in)
Az integrált és hatékony európai tengeri felügyelet létrehozása azért is bír kiemelkedő jelentőséggel, mert hozzájárulna a biztonság növeléséhez; a rendszeren keresztül az Európai Unió hatékonyan tudna reagálni az esetleges katasztrófákra; javíthatná a kereskedelmet és hatékonyabbá tehetné a határellenőrzést is.[]
Javier Solana interjú. (Forrás: qbrick.com)
Sten Tolgfors svéd honvédelmi miniszter nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy ennek az egységes rendszernek a létrehozása nem járna túlzott költségekkel a résztvevő tagállamok számára, mivel az államok már meglévő kapacitására építenének. A rendszer kialakításával elkerülhető lenne, hogy ugyanarra a feladatra az államoknak duplikálniuk kelljen anyagi és humán erőforrásaikat.
A svéd politikus megemlítette azt is, hogy a Balti-tengeren zajló együttműködés (SUCBAS – Sea Surveillance Co-operation Baltic Sea – Balti-tengeri Tengeri Felügyeleti Együttműködés) példaképpen szolgálhatna az egységes tengeri felügyeleti stratégia kialakítására.
Ezután a szakemberek a harccsoportok rugalmasabb alkalmazhatóságának és jobb hasznosíthatóságának kérdését vitatták meg, ugyanis egyre sürgetőbb igényként merül fel a harccsoportok potenciálisan könnyebb (mihamarabbi) bevethetősége válságkezelő műveletekben. A 2007 óta működőképes, 1500 fős többnemzeti alakulatokkal az Európai Unió eredeti célja egy gyorsan mozgósítható katonai egység létrehozása volt, ám ezek az alakulatok eddig még nem kerültek bevetésre. Sven Tolgfors elmondta, hogy a harccsoport-koncepció megvalósulása több tagállamban hozzájárult a haderő modernizálásához, valamint erősítették az Európai Unió válságkezelő szerepének hitelességét.
Sten Tolgfors, svéd honvédelmi miniszter. (Forrás: se2009.eu)
A találkozón elhangzottak értelmében a Szomáliában vezetett Atalanta misszió példaként szolgálhat a tekintetben, hogy miként lehet a távoli bevetéseken szerzett tapasztalatokat feldolgozni és hasznosítani, valamint az alakulatok működését hatékonyabbá tenni. A svéd honvédelmi miniszter elmondása szerint a jelenlegi célkitűzések nem főként anyagi, sokkal inkább jogi értelemben vett hozzájárulásokat követelnek az államoktól.
Mivel a civil-katonai együttműködés intenzívebbé tétele is nagyban szükséges az Európai Unió képességfejlesztésének erősítésére, a hétfői ülésnapon a védelmi miniszterek azt is megvitatták, hogy milyen lépések szükségesek e téren. A civil és a katonai műveletek gyakran ugyanolyan, vagy legalábbis hasonló környezetben és eszközigénnyel zajlanak; éppen ezért jobb koordinációval és együttműködéssel elkerülhetőek lennének az ilyen kettőségek; tehát ezen a területen is megtakarításokat lehetne eszközölni.
A hétfői ülésnap jól mutatta, hogy az ez irányú erőfeszítések az Európai Unió tagállamainak széleskörű támogatását élvezik.
A keddi ülésnap programja három fő téma köré – növekvő szerepvállalás a szomáliai válságkezelésben, a boszniai tapasztalatok értékelése valamint a fokozott európai védelmi ipari együttműködés – összpontosult.
Az Európai Unió által Szomália partjainál vezetett Atalanta művelet célja a kalóztevékenység visszaszorítása, valamint az élelmiszer- és segélyszállítmányok biztonságos körülmények között történő célba juttatása. Beindulása óta a művelet 280.000 tonna élelmiszer célba érését segítette elő, valamint 68 kalóz került előzetes letartóztatásba; egy részüket már Kenyába szállították, ahol bírósági eljárást folytatnak le ellenük.
A nemrégiben 12 hónappal meghosszabbított mandátumú Atalanta misszió kapcsán (mely így várhatóan a következő év végéig fog működni) az ülést vezető Sten Tolgfors elmondta, hogy rengeteg tapasztalatot le lehet vonni például a katonai és kereskedelmi szereplők együttműködését illetően (ami ebben az esetben kimondottan jól működik). A miniszterek nem hagytak kétséget a felől sem, hogy az Európai Unió szeretné megvizsgálni annak a lehetőségét, hogy hogyan tudna a későbbiekben hozzájárulni a szomáliai államépítéshez és a fejlesztésekhez, akár az Afrikai Unió közvetítésével.
Az Európai Unió által Bosznia-Hercegovinában vezetett Althea művelet is napirendre került a tanácskozás zárónapján. Az országban uralkodó politikai viszonyok még mindig komplikáltak, ami bizonytalanságot generál az Unió folyamatos jelenlétének megszervezését illetően. A miniszteri találkozón széleskörű egyetértés született arra vonatkozóan, hogy a további, jövőbeli katonai műveletek során az ország katonai erejének (ki)képzésére kell összpontosítani. Azt még nem tudni, hogy erre az átmenetre pontosan mikor kerülhet majd sor. „Nagyon reméljük, hogy ez a közeljövőben megvalósulhat. Ugyanakkor tudjuk, hogy a bosznia-hercegovinai munka sok erőfeszítést és a kényes politikai helyzet miatt éberséget igényel tőlünk” – nyilatkozta Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a megbeszélést követő sajtókonferencián.
Az elmúlt években több kezdeményezés is született az Európai Unión belül a védelmi ipar versenyképesebbé tételére. Ez magában foglalja a haditechnikai eszközök piacának nyitottabbá tételét, valamint egy közös szabályzórendszer kidolgozását. A miniszterek továbbá e folyamat előremozdításáról és az Európai Védelmi Ügynökség (EDA – European Defence Agency) előzetes költségvetéséről tárgyaltak.
Az Afganisztánról szóló megbeszélés nem elsődlegesen a katonai jelenlétre fókuszált, hanem arra, hogy az Európai Unió hogyan tudná az itt zajló munkáját összhangba hozni és koordinálni az ENSZ és a NATO műveleteivel. A következő védelmi miniszteri találkozóra novemberben kerül majd sor.
A British Council egy a héten publikált tanulmánya szerint ha folytatódnak a jelenlegi demográfiai tendenciák, Nigéria 2050-re a világ ötödik legnépesebb országává válhat. A szerzők szerint a népességnövekedési hullámnak kedvező hatása lehet az ország gazdaságára: az elkövetkező két évtizedben az egy főre jutó átlagos bevétel akár megháromszorozódhat
A British Council egy a héten publikált tanulmánya szerint ha folytatódnak a jelenlegi demográfiai tendenciák, Nigéria 2050-re a világ ötödik legnépesebb országává válhat. A szerzők szerint a népességnövekedési hullámnak kedvező hatása lehet az ország gazdaságára: az elkövetkező két évtizedben az egy főre jutó átlagos bevétel akár megháromszorozódhat