A NATO védelmi- és külügyminisztereinek brüsszeli találkozója

Egy hónappal a NATO chicagói csúcsa előtt került sor a védelmi- és külügyminiszterek találkozójára Brüsszelben, hogy a május 20-21-én megrendezendő találkozón felmerülő kérdéseket megtárgyalják és előkészítsék, meggyorsítva ezzel azok minél sikeresebb és gyorsabb elfogadását. Az április 18-19-én lezajlott rendezvényen továbbá szóba került a NATO fegyveres erőinek jövője, a 2014-es afganisztáni kivonulással kapcsolatos teendők, valamint a szorosabb és gyümölcsözőbb kapcsolat kialakítása az Oroszországi Föderációval.

Anders Fogh Rasmussen a miniszteri találkozók sorozatának kezdetén kiemelte: „Már csak egy hónap távolságra vagyunk a chicagói csúcstól. Így itt az idő, hogy megbizonyosodjunk arról, az előkészületeink jó úton járnak, ahogy belépünk az utolsó szakaszba”.

Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára (Forrás: en.ria.ru)

A NATO jövőbeli képességei

Április 18-án, a védelmi miniszterek találkozóján sor került a NATO jövőbeli képességeinek megtárgyalására (NATO Forces 2020), ahol konkretizálták a Chicagóban elérendő célokat. A tagállamok képviselői elkötelezték magukat a Smart Defence koncepció alkalmazásának elősegítése mellett a védelmi kiadások hatékonyságának maximalizálásával, a specializációra és a prioritások meghatározására fókuszálva, valamint a multilaterális együttműködésre a fegyverbeszerzések terén. 

Erősíteni szeretnék a NATO tagországok fegyveres erői közti kapcsolatokat a Connected Forces Initiative elnevezésű kezdeményezéssel, melynek lényeges elemei a közös műveletek erősítése, valamint a kiképzésekre, gyakorlatokra és harci felszerelésekre fektetett nagyobb hangsúly. A tagállamok továbbá bátorítják a védelemmel kapcsolatos multinacionális projektek létrehozását. Az intézkedések célja, hogy a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság ellenére, amely jelentősen visszafogta az európai államok hadseregre fordított kidásait, biztosítsa a Szövetség szükséges képességeit 2020 után is. A válság okozta lehetséges képességcsökkenés nagyon is valós fenyegetés. A NATO európai tagországai közül 2011-ben szinte minden nagyobb haderővel rendelkező állam csökkentette GDP arányos katonai kiadásait, ez alól kivételt csak Lengyelország képez. Ez nagymértékben gyengítheti a NATO védelmi és erőkivetítő képességét, egyre nagyobb terhet rakva az USA vállára, amely veszélyre 2011-ben már Robert Gates is felhívta a figyelmet. Kérdés azonban az, hogy az ázsiai régió felé eltolódott hatalmi súlypont, amire az Egyesült Államok Nemzeti Biztonsági Stratégiája is felhívta a figyelmet, és amelynek következtében Európa stratégiai jelentősége lecsökkent, milyen mértékben változtatja meg az USA NATO-hoz való hozzáállását.

NATO-orosz kapcsolatok

15 évvel Alapokmányának megszületése és 10 évvel a Római Nyilatkozat deklarálása után, a NATO-Oroszország Tanács (NATO-Russia Council, NRC) április 19-én, immáron sokadik alkalommal ült össze, hogy megerősítsék a két fél közti együttműködést, átláthatóságot és kölcsönös bizalmat. Mint hangsúlyozták, a kapcsolat alapját a közös biztonsági kihívások és a stratégiai prioritások megosztása képezi. Az együttműködés széleskörű, amely kiterjed a terrorizmus, a kábítószer és kalózkodás elleni harcra, a robbanóeszközökkel kapcsolatos korai érzékelő technológiák fejlesztésére és az Afgán Légierő technikusainak kiképzésére.

A megbeszélések során előkerült az Európába telepítendő rakétavédelmi pajzs kérdése is, amely az iráni atomprogram kapcsán kibontakozó nemzetközi feszültségek miatt különös jelentőséggel bír. Moszkva kihangsúlyozta egy olyan világos nemzetközi jogi garancia szükségességét, amely biztosítja, hogy a pajzs nem fogja veszélyeztetni országa nukleáris elrettentő képességét. Az Egyesült Államok még a Bush-adminisztráció alatt határozta el az Európába telepítendő rakétavédelmi rendszer létrehozását az iráni fenyegetés ellen, mely Oroszország szerint interkontinentális ballisztikus rakétái semlegesítését és ezzel nemzeti érdekérvényesítő képességének csökkentését célozza. Az Obama-adminisztráció békülékenyebb hangot ütött meg, átalakította a koncepciót, és előremutató lépéseket tett egy esetleges közös NATO-Oroszország rakétavédelmi pajzs létrehozása felé. S bár ennek megvalósulása hatalmas előrelépés lenne a két entitás kapcsolatában, csakúgy, mint 2011-ben, az idei brüsszeli találkozókon sem sikerült érdemi döntésre jutni a kérdésben. Ugyanakkor a Főtitkár kiemelte, hogy „folytatják az új lehetőségek kidolgozását”, és utalt a márciusban Németországban  megtartott közös légvédelmi gyakorlat fontosságára is.

A tervezett európai rakétavédelmi pajzs (Forrás: english.hotnews.ro)

A csúcs egyik fontos kérdése, az afganisztáni kivonulás és a kapcsolódó problémák a NATO-Oroszország Tanácsban is napirendre kerültek. A közös témák a drog elleni küzdelem, az afganisztáni haderő (ANA) helikopterekkel való ellátása és az orosz-afgán logisztikai útvonal biztosítása volt.

A közös kábítószer elleni harcban jelentős mérföldkőhöz érkeztek, ugyanis az Afganisztánban, Pakisztánban és Közép-Ázsia országaiban kiképzett kábítószer-ellenes ügynökök létszáma elérte a 2000 főt. A 2006 óta folyamatban lévő projekt közös vezetés alatt zajlik az ENSZ Kábítószer és Bűnügyi Hivatalával (United Nations Office on Drugs and Crime, UNODC). Célja a leghatékonyabb képzés nyújtása a drog elleni küzdelem területén, hogy segítse a közép-ázsiai megnövekedett volumenű kábítószer-kereskedelem visszaszorítását.

A kérdés már a 2010-es lisszaboni csúcson is felmerült, ahol mindkét fél közös aggodalmának adott hangot, amely után megerősödött az együttműködés. A projekt a kábítószer-ellenes képzésre fókuszál, amelynek két fajtáját alakították ki. A helyhez kötött, hosszabb időtartamú, minimum két hetes képzés Törökország, Oroszország és az Amerikai Egyesült Államok négy intézményének egyikében zajlik, míg a mobil, rövidebb, maximum két hét időtartamú tréningek a drog elleni küzdelem egy speciális területére koncentráló ismereteket nyújtanak az afganisztáni, pakisztáni és a közép-ázsiai országok tisztjei számára.

A programban eddig kiképzettek megoszlása (Forrás: nato.int)

A miniszterek üdvözölték az orosz Novoszibirszk városában újonnan kiképzett afgán helikopter-technikusokat és az Afgán Légierőnek szállított alkatrészeket, valamint megvitatták a NATO és Oroszország közti egyezménnyel biztosított szállítási útvonalat. Utóbbi fél megkezdte az előkészületeket az Uljanovszk bázis átadására a Szövetség részére. Rasmussen kiemelte az ország rendkívüli jelentőségét az ISAF misszió szempontjából, és meghívta Oroszország képviselőjét a chicagói csúcs afganisztáni kérdésekkel foglalkozó találkozójára. Az orosz fél még nem döntött a részvételről.

Az együttműködés más területeken is megjelenik. A Kooperatív Légtér-Kezdeményezés, amely a légiforgalmi rendszer koordinálását végző egyesített rendszer, készen áll a működésre. Az afrikai Horn-foknál, amely fontos kereskedelmi útvonalak biztosításában kulcsszerepet játszik, megnövekedett a NATO és orosz hajók közti interoperabilitás, így az együttműködés sikeressége is a műveletek során. A találkozón megállapodtak abban, hogy bizalomerősítő intézkedésként megbeszéléseket és folytatnak a védelmi reform, a nukleáris stratégiák, doktrínák és erők fejlesztése terén. Egyetértettek az átláthatóság növelésének fontosságában, beleértve a katonai gyakorlatok számának fokozását. Keresik a kooperáció lehetőségét az NRC-n belül terroristatámadás, ember okozta vagy természeti katasztrófák, kalóztámadások vagy egyéb veszélyhelyzetek esetén, valamint érdeklődést mutattak a tapasztalatcserére a kibervédelemmel és a katonai-technikai együttműködési lehetőségek megvitatásával kapcsolatban. A miniszterek megerősítették a NATO-Oroszország Tanácsban rejlő lehetőségek teljes kihasználásának szándékát, hogy az elérje maximális potenciálját, továbbá a folyamatos párbeszéd és átláthatóság erősítését a NATO-Oroszország kapcsolatok erősebbé válása érdekében, amely az euro-atlanti biztonság egyik záloga.

Hangsúlyozták a párbeszéd fontosságát az esetlegesen felmerülő ellentétek esetén is, az NRC-t pedig a politikai dialógus elsődleges fórumaként értékelték.

Az afganisztáni misszió jövője

A májusi NATO-csúcs kiemelkedő jelentőséggel bír majd, ugyanis várhatóan döntés születik Afganisztán további támogatásáról a kiképzés és pénzügyi támogatás terén az átmenetet követően, valamint egyéb segítségek nyújtásáról az Afgán Erőknek. A miniszteri találkozó, melyen a NATO 28 külügyminisztere, az ISAF misszió 22 partnere, az afgán külügy- és védelmi miniszter, az Európai Unió, valamint az ENSZ különleges képviselője és a Japán külügyminiszter vett részt, feladata volt e kérdések előkészítése.  A megbeszélésre röviddel azután került sor, hogy Kabul diplomáciai övezetében a felkelők összehangolt támadást hajtottak végre, amely megkérdőjelezte az Afgán Erők képességeit. A részvevők továbbra is elkötelezettek Afganisztán és a régió stabilitásának további támogatása mellett, mégsem született megállapodás az afgán biztonsági erők jövőbeli méretéről, szervezetéről és hosszú távú támogatásának költségeiről sem, mely utóbbi körül éles viták várhatóak, köszönhetően a gazdasági válság miatt nehéz helyzetbe jutott európai NATO tagországok megcsappant pénzügyi forrásainak.