Ez történt a héten - 1. hét | | 2012 január 10. - 21:42 - BSZK |
Közel-Kelet és Afrika műhely
Legalább 72 embert öltek meg pokolgépes merényletekben Irak déli részén és a fővárosban. Tisztviselők szerint 45 zarándok életét követelte egy öngyilkos merénylő támadása a dél-iraki Násziríja városában, valamint 27-en haltak meg, és 70-en megsebesültek Bagdad síita területein. A bagdadi támadások főleg civilek ellen irányultak Szadr és Kadhimija városrészekben. Az első robbantás akkor történt, amikor az utcán várakozó munkások között egy motorra erősített bombát hozott működésbe valaki, majd egy fél órával később egy útszéli bomba robbant egy teázó közelében, ezután két autóba rejtett pokolgép lépett működésbe. Kasszim al-Muszavi katonai szóvivő elmondta, hogy még nem lehet tudni kik állnak a merényletek mögött, de szerinte céljuk mindenképp egy zendülés kirobbantása volt. Az Egyesült Államok mélyen elítélte a támadásokat, melyek szerintük kétségbeesett kísérletei azoknak, akik vissza akarják állítani a régi rendszert.
Újabb verekedésre került sor a szomáli parlamentben. A december közepe óta húzódó politikai válság abban gyökerezik, hogy az Átmeneti Szövetségi Parlament képviselőinek többsége elégedetlenségének adott hangot a házelnök, Sharif Hassan Aden munkájával kapcsolatban, és megszavazta menesztését, sőt a szerdai ülésen – miután a Sharif Hassan hívei és ellenzői közti összetűzés után négy honatya kórházba került – az országgyűlés új parlamenti elnököt választott. Ugyanakkor a 2011-es nyári kampalai egyezmény értelmében Sharif Hassan mandátuma 2012 augusztusáig tart, és a stabilitás megőrzésére hivatkozva ezt támogatja a nemzetközi közösség is. Ezt jól mutatja, hogy a szomáli alkotmányozási folyamatot felvázoló garowei megállapodásra is a képviselők által elvben már menesztett házelnök aláírása került.
Tovább fokozódik az erőszak Dél-Szudánban. Az elmúlt hónapok sporadikus összecsapásai a murle és a lou nuer népcsoportok között az elmúlt héten a Pibor városa elleni nuer támadásban csúcsosodtak ki. A lakosság nagy része elmenekült, közel 20.000 nő és gyerek menekült a várost övező bozótosba. A halálos áldozatok száma a legszerényebb becslések szerint is több száz fő. Támadás érte az Orvosok Határok Nélkül két egészségügyi központját is, így a szervezet visszavonta munkatársait. Az ENSZ egy békefenntartó zászlóaljat telepített Piborba, ahová a kormány 3.000 katonát és 800 rendőr vezényelt. A lakosság csak lassan szállingózik vissza a szellemvárosba.
Két nappal később Ahmet Davutoğlu külügyminiszter bejelentette, hogy mégis lehet, hogy Törökország aláír egy megállapodást Japánnal a békés célú nukleáris együttműködésről. Szerinte a japán technológia megbízható – az eddigi tárgyalások egy atomerőmű felépítéséről a márciusi földrengés és cunami miatt álltak le. Davutoğlu tervezi, hogy a diplomáciai kapcsolatok javítása érdekében a jövőben Japánba látogat.
Pénteken újabb öngyilkos merénylet rázta meg Damaszkuszt – legalább 26 ember meghalt. Az Aszad-kormány szerint iszlamisták követték el a robbantást, az ellenzék szerint viszont a kormány bosszúja volt, mivel az őket támogató városrészben történt. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár elítélte a tettet, és az erőszak végét szorgalmazta. Szombaton Adnan Eissza, az Arab Liga vezetőjének helyettese, Kairóban azt nyilatkozta, hogy a negatív tapasztalatok ellenére sem fogja a Liga idő előtt befejezni megfigyelői küldetését.
Vasárnap Tartúsz kikötőjébe orosz hadihajók érkeztek. Oroszország a hetvenes évek óta tart fenn bázist a városban. Orosz hírlapok elterjesztették, hogy az ország a hadihajókat arra akarja felhasználni, hogy elrettentsen egy esetleges NATO-beavatkozást, de hivatalos nyilatkozatuk szerint a katonák csak egy napig akarnak Szíria területén maradni.
Transzatlanti és Ázsia műhely
Szerdán, január 4-én jelentették be, hogy az Európai Unió eddigi legmagasabb beosztású tisztségviselője, William Hague brit külügyminiszter, csütörtökön a demokratikusnak koránt sem mondható Mianmarba, régebbi nevén Burmába látogat. 1955-óta - és Hillary Rodham Clinton amerikai külügyminiszter tavaly novemberi Mianmarban folytatott megbeszélése után - Hague az első uniós diplomata, aki a diktatórikus eszközökkel irányított ázsiai országba látogat. A brit politikus bíztatta Mianmart az óvatos mértékben megkezdett reformok folytatására, valamint a politikai foglyok szabadon engedésének ügyében is szót emelt. Thein Sein mianmari miniszterelnökkel az ország fővárosában, Naypyitawban folytatott tárgyalásokon Hague többek között arról tájékozódott, hogy milyen mértékben tud az Egyesült Királyság segíteni a reformfolyamatok megvalósításában. Az országot 1962-óta irányító katonai junta az elmúlt időszakban tett néhány lépést a demokratikusság irányába, így szabadon engedett több száz politikai foglyot, illetve lehetővé tette a Nobel békedíjjal kitüntetett Aung San Suu Kyi pártja, a Nemzeti Demokratikus Liga számára (National Leauge for Democracy), hogy részt vehessen a politikai életben. Az Egyesült Királyság három év alatt 185 millió fontot fektet be, elsősorban nem kormányzati szereplőkön keresztül, a mianmari egészségügybe és oktatásba. Ezzel Mianmar legnagyobb bilaterális adományozójává vált az észak európai ország, azonban Hague kiemelte: cserébe komoly elvárásokat támasztanak a mianmari vezetéssel szemben.
A spanyol védelmi miniszter, Pedro Morenés szerint a 2011 végén bejelentett komoly megszorítások miatt – amelyek révén a védelmi költségvetés a 2003-as szintre süllyedt vissza – a jelenlegi képességek megtartása mellett át kell alakítani a Védelmi Minisztérium és a spanyol fegyveres erők struktúráját. Kifejtette, hogy számos területen van szükség reformokra, ezért feladatul tűzte ki a fegyveres erők megfelelő felkészülésének és műveleti képességének fenntartását, a rendelkezésre álló erőforrások alapján a kritikus képességek erősítését, a kiképzési rendszer tökéletesítését, a fegyverkezési programokból felhalmozódó mintegy 27 000 millió eurós adósság csökkentését, valamint a védelmi ipar fejlesztésének elősegítését is. Külön kiemelve a nemzetközi missziókat elmondta, hogy a katonai műveletek e típusai a jövőben is prioritást élveznek. Spanyol erők jelenleg Afganisztánban (ISAF), Libanonban (UNIFIL), Bosznia-Hercegovinában (EUFOR ALTHEA), az Atalanta-műveletben és Ugandában (EUTM – Szomália) teljesítenek szolgálatot összesen 3000 fővel.
Pedro Morenés (középen) nyilatkozik a Vezérkar tagjai között (Forrás: mde.es)
Hat koszovói albánt vettek őrizetbe január 6-án reggel Boris Tadic, Szerbia miniszterelnökének karácsonyi látogatását megelőzően. A koszovói rendőrség szóvivője szerint a gyanúsítottak el akarták barikádozni a Pritina-Merdare autópályát, amelyen a miniszterelnöki konvoj haladt. Tadic pénteken délután érkezett Koszovóba, hogy ott ünnepelhesse az ortodox karácsonyt. A miniszterelnököt az útra elkísérte Alexander Kouzin, Oroszország szerbiai nagykövete, elsőként pedig a decani kolostort látogatták meg.
A koszovói Önrendelkezés (Vetevendosje) mozgalom hat albán tagja már korábban bejelentette, hogy mindent megtesznek azért, hogy megakadályozzák a szerb vezető látogatását, és arra kérte a decani és peci lakosságot, hogy hiúsítsák meg a szerb küldöttség útját. A terv szerint a delegációt helikopterrel vitték volna át a szerb-koszovói határon, de a rossz időjárási körülmények miatt autóval indultak el az EULEX és a koszovói rendőrség biztosításával.
Oroszország és Posztszovjet Térség műhely
Mahmud Ahmadinedzsád iráni elnök Dmitrij Medvegyevvel folytatott telefonbeszélgetése során azt mondta, Teherán teljes mellszélességel támogatja Moszkva diplomáciai próbálkozásait a vita csillapítására az iráni nukleáris program célját illetően, közölte csütörtökön a Kreml sajtóirodája a RIA Novosztyival. „Medvegyev megelégedéssel számolt be arról, hogy az iráni elnök meg van elégedve az orosz kezdeményezéssel, amelynek célja a nemzetközi bizalom fokozatos visszaállítása Irán nukleáris programjának viszonylatában.” – áll a Kreml közleményében, amely azt is hozzáteszi, hogy a felek egyetértettek a tárgyalások folytatásának fontosságában. A két vezető az után egy nappal tárgyalt egymással, hogy az EU és az Egyesült Államok előzetes megegyezésre jutott Irán olajexportjának embargójában, amely Irán bevételeinek mintegy 60%-át adja. Az embargó elzárhatja Iránt a második legnagyobb felvevőpiactól (az EU 450.000 hordó iráni kőolajat vásárol naponta).
Az orosz korai előrejelző rendszer részeként a szibériai Irkutszk városában 2012 végéig üzembe fognak helyezni egy Voronyezs osztályú radart – tájékoztatott a RIA Novosztyi január 8-án, vasárnap. Az orosz rakétavédelmi rendszer és az intézkedések felülvizsgálata az európai rakétapajzs körül kialakult feszültség hatásának is tulajdonítható. A radarról az orosz hadászati rakétacsapatok szóvivője elmondta, hogy az már most is működik, egyelőre tesztfázisban. Három másik radar már jelenleg is szolgálatban áll Oroszország különböző részein: egy Szentpétervár közelében, egy a Fekete-tengeren, és egy Kalinyingrádban. Az újabb telepítés a 2020-ig szóló országos védelmi program azon célkitűzésének is megfelel, amely szerint a régi eszközöket le kell cserélni, és teljessé kell tenni az ország radarlefedettségét.
Az orosz légierő 2020 végéig több mint hatvan modernizált MiG-31 Foxhound elfogó-vadászrepülőgépet fog vásárolni – közölte a RIA Novosztyi január 2-án, hétfőn. Az Orosz Védelmi Minisztérium és az Orosz Egyesült Repülővállalat a 2011 decemberében írta alá a MiG-31 gépekre vonatkozó modernizációs egyezményt. Vlagyimir Drik, az Orosz Légierő szóvivője kijelentette, hogy több mint 60 MiG-31 vadászrepülőt fognak a MiG-31 BM verziójára korszerűsíteni a 2020-as évvel bezárólag. A MiG-31 vadászgépeket korábban már korszerűsítették a MiG-31 BM verzióra, amikor 1982-ben a nehéz-vadászbombázók megjelentek és szolgálatba léptek az orosz légierőben. A modernizált verzió korszerűsített repülőelektronikai rendszerrel, digitális adatkapcsolattal, valamint új, többcélú lokátorral, színes többfunkciós műszerfali kijelzővel és még erősebb fegyver-ellenőrzési rendszerrel lesz ellátva. Ennek köszönhetően a MiG-31 BM elfogó-vadászrepülő 320 km-es hatótávolságig tudja a kijelölt célokat érzékelni és ezzel egyidejűleg tíz célpontot tud nyomon követni, továbbá új légi és földfelszíni célok elleni repülőgép-fedélzetről irányítható lövedékeket tud szállítani. A MiG-31 vadászgépek szerves részét képezik az orosz átfogó légvédelmi hálózatnak azzal a céllal, hogy megakadályozzák a potenciális légi fenyegetéseket, beleértve a ballisztikus és a cirkálórakéta fenyegetéseket is.
Orosz MiG-31 Foxhound (Forrás: en.rian.ru)
| 
