| Ez történt a héten - 2010. március 1-től 7-ig | | Vasárnapi (március 7.) összefoglalójában a Reuters hosszabban kitért a zajló iraki parlamenti választások fejleményeire. Ezen a napon legalább 38 ember vesztette életét a folyamatos bomba- és rakétamerényletekben, melyek megakadályozására ugyan kevés esély volt, mégis rossz színben tüntetik fel a fiatal iraki demokráciát. Az al-Kaida kommunikációs csatornáin keresztül előzetesen már felhívta az iraki nép figyelmét arra, hogy ne szavazzanak, helyette támadják meg azokat, akik „megszentségtelenítik őket”. Az erősödő támadások annál is inkább aggodalomra adnak okot, mert sok elemző és politikus a választásokat egyféle próbának tartja, mely azt teszteli, hogy az iraki biztonsági erők mennyire tudják kézben tartani az eseményeket az amerikai csapatok közelgő kivonásának fényében. |
|
| A Visegrádi négyek budapesti energetikai csúcsa | | A Visegrádi Együttműködés (V4) országainak rendkívüli kibővített miniszterelnöki csúcstalálkozójára került sor 2010. február 24-én Budapesten – a soros elnökséget betöltő ország fővárosában, annak kezdeményezésére. A visegrádi országok vezetőin kívül részt vettek még a találkozón Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Bosznia és Hercegovina, Románia és Bulgária külügyminiszterei, politikai képviselői, valamint az Európa Bizottság, a Nemzetközi Energiaügynökség, az Egyesült Államok és a soros (spanyol) EU elnökség képviselői is. A találkozó központi témája az energiabiztonság volt, konkrétan az alternatív energiaellátás lehetőségei a regionális partnerség keretében és azon túl. A V4-ek jelenlegi stratégiai célkitűzéseinek megfelelően az eseményt egybekötötték a „Keleti Partnerség” országaival való tárgyalással és a „Duna-konferenciával”. |
|
| A balkáni országok vízumkönnyítése | | 2009. december 19-től három balkáni ország - Macedónia, Szerbia, Montenegró - állampolgárai vízummentesen utazhatnak az Európai Unió tagállamaiba. A november végi döntésről az újságok tájékoztatták a közvéleményt, hivatalosan azonban csak a hatályba lépés előtti napon, december 18-án jelent meg az erről szóló jogszabály |
|
| Müncheni Biztonságolitikai Konferencia - 2010 | | Február 5-7. között zajlott a 46. Biztonságpolitikai Konferencia a müncheni Bayerischer Hof szállodában, 50 ország képviseletében több mint 300 magas rangú állami és vállalati vezető részvételével. Az idei mottó - "Nincs több kifogás" - azt a kényszert jelöli, hogy az Európai Unió nem tarthatja vissza magát a globális biztonsági kihívások megoldásában történő érdemi szerepvállalástól, nem válhat irrelevánssá a világpolitika formálói számára. |
|
| Katasztrófahelyzet Haitin | | Súlyos természeti csapással indult a 2010-es év a karibi térségben található Haiti számára: január 12-én minden idők egyik legpusztítóbb földrengése rázta meg az ország fővárosát és annak környékét. Az infrastruktúra szinte teljes pusztulása mellett emberek százezrei lelték halálukat a romok alatt. Kaotikus állapotok uralják a területet, mivel a sebesültek ellátása és a segélyszállítmányok szétosztása még mindig akadozik, miközben egyre inkább elhatalmasodik a kétségbeesett embereken az erőszak. |
|
|
| | EU Figyelő - 2010. február | | Február 2-án európai uniós elfogatóparancsot adott ki egy krakkói bíróság az ellen a svéd állampolgár ellen, akit azzal gyanúsítanak, hogy ő tervelte ki az auschwitzi haláltábor bejárata felett elhelyezett felirat ellopását. A lengyel hatóságok 5 lengyel állampolgárt vettek őrizetbe annak gyanújával, hogy ellopták, és három részre vágták az „Arbeit macht frei” szövegű feliratot. Alapos a gyanú azonban, hogy a lopás értelmi szerzője és kitervelője egy svéd állampolgár, bizonyos Anders Högström volt. Az elfogatóparancs szerint, ha az Európai Unió 27 tagállama között valamelyikben rábukkannak a keresett személyre, kötelesek előállítani és kiadni a lengyel hatóságoknak. |
| | | | | |
| | Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete 2009-ben - Évértékelés III/III. | | A NATO tagjai a strasbourg-kehli csúcstalálkozón hivatalosan is bejelentették, hogy a biztonsági környezet dinamikus változása és a tagállamokat érő fenyegetések hatására a szövetség működését alapvetően szabályozó új stratégiai koncepciót kell kialakítani. A Zárónyilatkozat és a Nyilatkozat a Szövetség Biztonságáról így fogalmaz: „Országaink lakosságának és területének erős kollektív védelme a szövetség alapvető célkitűzése, és ez továbbra is legfontosabb biztonsági feladatunk marad. A NATO folyamatban lévő transzformációja meg fogja növelni képességét, hogy szembenézzen a jelenlegi és a 21. században jelentkező biztonsági fenyegetésekkel, a katonai műveletek teljes spektrumának végrehajtására felkészült és telepíthető haderővel a szövetség területén és határainkon túl, akár stratégiai távolságban is. |
| | | | | |
|
|
